Már tiltakoznak a pénztárak is

Keresi a megfelelő fórumot, így várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul a Patikapénztár kezdeményezésére a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége – mondta lapunknak Lukács Marianna ügyvezető. A pénzügyi megszorító törvénycsomag egészségpénztárakat érintő módosításait bírálja a szövetség. Az eddig kormányrendeletben szabályozott szolgáltatásokat ugyanis a törvény kiegészítő egészségbiztosítási, illetve életmódjavító szolgáltatási körbe sorolja, ez utóbbiakat pedig 2007 júniusától kiveszi az adómentes körből, így összevont jövedelemként kellene adózni az egészség megőrzésével kapcsolatos pénztári szolgáltatások után. Az önsegélyező pénztárak esetében csak a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás lenne adómentes, míg a többi után – így a prevenciós és életmódjavító szolgáltatások után is – adózni kellene.

Ez a lépés ellentmond a pénztártörvény preambulumának, amely szerint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár „a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat szervező és finanszírozó társulás”.

Ugyancsak megkérdőjelezi az alkotmányosságot az a tény, hogy ezzel a lépéssel egyszer már adózott jövedelmet is újra megadóztatnának. Az egyéni befizetések esetében – amelyek 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény igényelhető vissza az szja-ból – sokszor előfordul, hogy nem csak az érvényesíthető adókedvezmény felső határáig teljesít befizetést a tag. A szolgáltatók ugyanis akár 30 százalékos árengedményt is adnak a velük szerződött pénztárak tagjainak, így az adózott jövedelemből adókedvezmény nélkül is teljesítenek befizetést a tagok, s ezt ezzel a lépéssel még egyszer megadóztatnák. Ráadásul a prevenciós szolgáltatások igénybevételekor az egyéni befizetések után további 10 százalékos adókedvezmény is jár, emiatt pedig végképp érthetetlen ezeknek a szolgáltatásoknak a külön adóztatása.

Fájó pont az önkéntes egészségpénztárak tagjai számára az is, hogy a munkáltató által a dolgozó számára adómentesen befizethető havi tagdíjat a minimálbér 20 százalékára szállítja le a módosítás január 1-jétől, míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 50 százalékra. (Jelenleg a minimálbér havi összegéig – ez most 62 500 forint –, de több pénztár esetében 130 százalékig teljesíthet ilyen befizetést a munkáltató a pénztárakba, de egészségpénztárba csak évi 400 ezer forintot.)

Az egészségpénztárak szerint diszkriminatív ez a megoldás, hiszen nem teszi lehetővé a pénztártagoknak, hogy maguk döntsenek arról: amennyiben többféle pénztárban is tagok, hová fizeti számukra a minimálbér 50 százalékát a munkáltató, és hová a 20 százalékot.