Elmaradt a nyár a bankoknál
Elmaradt a szokásos nyári uborkaszezon is, hiszen az idén a hitelintézetek a korábbi augusztusi forgalom többszörösét regisztrálták. A megnőtt érdeklődés azonban csak részben jelentette az ügyfelek tudatosabb befektetési politikáját, hiszen a banki beszámolókból kitűnik: a legtöbb kliens a saját bankjánál keresett az igényeinek megfelelő konstrukciókat. Nem volt hiány ezért az új termékekből sem, amelyek közül többnyire az egy–három éves betéti konstrukciók és a garantált alapok kerültek ki győztesen.
Több tízmilliárd forint összegű rövid távú megtakarítást kötöttek át hosszú távra a HVB Bank ügyfelei. A Hozamhajrá Tőkegarantált Alap két hét alatt 9,7 milliárdos jegyzési rekordot ért el, míg a 7,245 százalékos hozamot jelentő kétéves lekötött betétekbe ennek a többszöröse vándorolt. Érdekesség a HVB-nél, hogy a hosszú távú konstrukciók mellett hasonló sikereket értek el a 8 százalékot biztosító két hónapos betétek is.
Egyértelműen a tizenkét havi betétek lettek a kamatadóhajrá nyertesei az Erste Banknál, így a hitelintézet állományának már több mint 10 százaléka van egyéves lekötésű betétben. A második helyet a bank hat hónapos betéti konstrukciója szerezte meg. Az Erste ügyfelei 100 ezer forinttól több millióig kötöttek le megtakarításokat, átlagosan pedig 2,5-3 milliót fektetett be egy ügyfél. A hitelintézet tapasztalatai szerint a kamatadó nem változtatott az ügyfelek kockázatkeresési hajlandóságán: akik betétlekötéshez szoktak, továbbra is a betéti konstrukciókat keresték, míg akik eddig is befektetési alapban tartották a pénzüket, augusztusban is az új portfólióalapokat választották.
Augusztusban meglódultak a befektetési alapok is. A nyílt végű konstrukciókba – augusztus 28–29-ig – több mint 190 milliárd forint áramlott be, míg ha a garantált alapokba vándorolt 55 milliárdot is hozzátesszük, akkor már 245 milliárd felett járunk, ami több mint 12 százalékos bővülést jelent az előző hónaphoz képest – mondta érdeklődésünkre Farkas Miklós, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) részéről. Ez az adat akár tovább is nőhet – tette hozzá –, hiszen a legtöbb alapkezelő nem aznapi, hanem egy-három nappal korábbi nettó eszközértéket tesz közzé.
A teljességhez azért hozzátartozik, hogy a nyílt végű alapokba áramlott összeg egy komoly része (több mint 80 milliárd forint) alapok alapja konstrukciókban landolt, amely vagyont az alapkezelők saját alapjaikba vagy más Bamosz-tag alapkezelőkébe fektették be. Ez viszont azt jelzi, hogy a 190 milliárd forintos öszszegnél kisebb a friss tőkebeáramlás volumene.
Az alapok alapja konstrukciók közül mintegy 60 milliárd forintot vonzottak a K&H válogatott alapjai, az Erste nyáron indult három portfólióbefektetés jellegű alapja, a Concorde és a CIB új konstruk-ciói, s nagy összeg áramlott a CIB és a Budapest ingatlanalapjaiba is.
A hónap nagy nyerteseinek a garantáltak mellett a likviditási és az ingatlanalapok bizonyultak, az előbbiekbe mintegy 80, az utóbbiakba közel 110 milliárd forint vándorolt. Ez is azt mutatja, hogy az elmúlt heteket jellemző tendenciák nem változtak, csak éppen felgyorsultak – jegyezte meg Farkas Miklós, s hozzátette: valószínűsíthetően többen módosították befektetéseiket az egyes alaptípusok között.
A szeptembert ugyanakkor a hazai alapkezelők várakozásai szerint a múlt havinál jóval szerényebb beáramlások jellemezhetik, bár mint a K&H Alapkezelőnél megjegyezték: mivel az adó gyakorlatilag az összes széles körben ismert és alkalmazott megtakarítási formát érinti (beleértve a banki betéteket, államkötvényeket), a termékek relatív attraktivitása szerintük nem fog érdemben változni. Hasonlóan nyilatkozott Farkas Miklós is, mondván: normális versenypiaci helyzet áll elő, hiszen a kamatadót nem lehet kikerülni. Nagyobb visszaeséssel így nem számolnak, a várakozások szerint előbb-utóbb visszaállhat az augusztus előtti helyzet. A Budapest Alapkezelő termékmenedzsere, Pázmándi László úgy véli, néhány hónapig a korábbinál lényegesen alacsonyabb megtakarítási kedv jellemezheti a befektetési alapok piacát, hiszen a magánszemélyek többsége minden pénzét igyekezett mozgósítani, s azt betétbe, befektetési alapba elhelyezni. Cseh György, a CIB Alapkezelő vezérigazgatója úgy fogalmazott: ahogy távolodunk majd az elmúlt hetekben kicsit talán misztifikált szeptember 1-jei dátumtól, úgy térünk fokozatosan vissza ahhoz a normális növekedési trendhez, amely a befektetési alapok térnyerését jelentette az elmúlt években a megtakarításokon belül. Hiszen szeptember elsejét követően is keletkeznek befektetési alapokban megtakarítások, és ezek után már kell majd kamatadót fizetni, de ezekre ugyanúgy igaz, hogy csak a visszaváltáskor, azaz ha egy befektető a szeptember 1-je után vásárolt befektetési jegyeit hosszú éveken át megtartja, akkor hosszú évekre elhalasztotta a kamatadó megfizetését.
A kamatadó jelentősen átalakítja a szereplők gazdasági döntéseit, de ez a hatás javarészt az augusztusi hajrában lezajlott – fogalmazott Rába Zoltán, a Pioneer Alapkezelő Zrt. igazgatója. Sokan kötöttek le hosszú távra olyan összegeket, amelyeket ha havonta görgetnek egy emelkedő kamatkörnyezetben, akkor lehet, hogy a kamatadón vesztenek ugyan, de nyernek azzal, hogy havonta érvényesíteni tudják a magasabb aktuális kamatlábat. Ráadásul sokan nem mérlegelik, hogy a hoszszú lekötésű betét kamata csak akkor jár, ha azt a lejáratig bent is tartják.
Átcsoportosítás a megtakarításoknál
A megemelt kamatadó hatásainak kivédésére történő felkészülés valószínűleg nagymértékben átrajzolta a háztartások megtakarításainak a szerkezetét, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis az öszszes betét alig több mint öt százalékát tartották július végén éven túli futamidejű lekötött konstrukciókban. Egy hónappal ezelőtt még valamivel több mint háromszázmilliárd forint pihent hosszú távú betétekben, így arányuk egy hónap alatt akár meg is duplázódhatott.Jótékony hatást gyakorolt a kamatadó bevezetése a hosszú távú megtakarítások hozamaira is, hiszen a hitelintézetek akciós ajánlatai nemegyszer hét-nyolc százalékos éves kamatról szóltak. (A viszonylag kis kereslet miatt az egyéves vagy hosszabb futamidejű betétek kamatainál eddig nem bizonyultak túl bőkezűnek a hitelintézetek: az átlagos kamatláb az MNB adatai szerint a múlt hónapban az öt százalékot sem érte el.)
A jegybanki kamatemelések hatására ugyanakkor valószínűsíthető, hogy újra felfelé mozdulnak a rövid – két-három hónapos – lejáratok kamatai, így az elvonás ellenére ezekbe is több pénz vándorol.
Jótékony hatást gyakorolt a kamatadó bevezetése a hosszú távú megtakarítások hozamaira is, hiszen a hitelintézetek akciós ajánlatai nemegyszer hét-nyolc százalékos éves kamatról szóltak. (A viszonylag kis kereslet miatt az egyéves vagy hosszabb futamidejű betétek kamatainál eddig nem bizonyultak túl bőkezűnek a hitelintézetek: az átlagos kamatláb az MNB adatai szerint a múlt hónapban az öt százalékot sem érte el.)
A jegybanki kamatemelések hatására ugyanakkor valószínűsíthető, hogy újra felfelé mozdulnak a rövid – két-három hónapos – lejáratok kamatai, így az elvonás ellenére ezekbe is több pénz vándorol.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.