Száguldanak az ipari árak

Jelentősen emelkedtek az ipar belföldi értékesítési árai júliusban. Az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal nőtt az árszint, így az éves változást kifejező mutató már 8,7 százalékos bővülést jelez. Februárban még csak hat százalékon állt az index, és kifejezetten biztatónak tűnt, hogy az energiaárak dinamikus emelkedése mindössze néhány ágazatot érint, a többi területen árstabilitás közeli állapotok uralkodtak. Ekkortól viszont elkezdődött a sokkhatás átgyűrűzése, és az árak az energiaigényes szektorokban emelkedni kezdtek. Júliusban már általánosnak tekinthető a felfelé mutató trend: a tizenhét ágazat szinte mindegyikében növekvő drágulási tempót vagy magas szinten stagnáló árindexet jegyzett fel a Központi Statisztikai Hivatal.

Mindez alátámasztja azt a vélekedést, hogy az inflációs kilátások nem csupán a kiigazítási csomag árfelhajtó intézkedései miatt borúsak, hanem az alappálya is emelkedő. A legutóbbi hivatalos inflációs adatok már jelezték, hogy néhány helyen (például a pékáruk esetében) megtörtént az áttörés a fogyasztói árakba is, kérdés, folytatódik-e ez a tendencia.

A júniushoz viszonyított legnagyobb mértékű áremelkedés továbbra is a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleárisfűtőanyag-gyártás ágazatban volt megfigyelhető, ami a kőolajszármazékok világpiaci áraiban bekövetkező folyamatos növekedésre vezethető vissza. A legkisebb árnövekedés a külső árversenynek erősen kitett textilgyártás, illetve a villamosgép-, műszergyártás ágazatokban jelentkezett. A 12 havi árindex gyors emelkedéséhez (7,7-ről nőtt a mutató 8,7 százalékra) a bázishatás is hozzájárult, tavaly júniusban alacsony volt az ipar belföldi értékesítései árainak emelkedése. VG