BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elégedetlen magyar dolgozók

Munkakörülmények. A magyar dolgozók között nagyobb a munkájukkal elégedetlenek aránya, mint az EU átlagában – derül ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) nevű, írországi székhelyű uniós ügynökség tegnap közzétett legújabb felméréséből. E szerint honfitársaink körében a munkájukkal önmagukat nagyon elégedettnek nevezők aránya csupán 12 százalék (az EU-átlag ennek éppen a kétszerese), s a nagyon elégedettek, illetve az elégedettek együttvéve is csupán 76 százalékot tesznek ki, szemben a 82 százalékos uniós adattal.

A magyarországi elégedetlenség alighanem a továbbképzési lehetőségek hiányával is összefügg. A 2004-ben csatlakozott új EU-tagállamok mindegyikében (így hazánkban is) csupán a megkérdezett munkavállalók 6-10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkáltatója valamiféle továbbképzésre is lehetőséget teremt számára. Az észak-európai tagországokban ezzel szemben 40 százalék körüli ez az arány.

Veszélyekből és egészségügyi kockázatokból viszont bőséges a „kínálat” a 2004-ben belépettek munkahelyein. Azon dolgozók aránya, akik úgy érzik, hogy biztonságuk és egészségük veszélyben van a munkájuk miatt, sokkal magasabb az új tagállamokban (40 százalék), mint a régiekben (25).

Ráadásul az újakban sokkal többet is dolgoznak a munkavállalók, mint a régiekben. Magyarországon például az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók 21 százaléka heti 48 óránál is többet dolgozik, ennél magasabb arányt csak Lengyel- és Görögországban mértek az EU-tagállamok közt. A franciák körében ezzel szemben csupán 7, a hollandoknál 8, a németeknél 9 százalék ez az érték.

Minél többet dolgozik valaki, annál valószínűbb, hogy elégedetlen a munka és a szabadidő arányával – cáfolja az alkalmazottakkal végzett interjúkra hivatkozva az Eurofound azt az elképzelést, hogy az emberek saját maguk akarják megválasztani, mennyivel dolgoznak tovább az egyébként még mindig a leginkább elterjedtnek számító heti ötször nyolc órás munkaidőnél.

A felmérések kezdete, azaz 1991 óta egyébként folyamatosan csökken az átlagos munkaidő hossza. Ez nem utolsósorban a részmunkaidős foglalkoztatás terjedésének köszönhető. A csupán részmunkaidőben dolgozók aránya egyébként Hollandiában és Nagy-Britanniában a legmagasabb (az összes foglalkoztatott 34, illetve 29 százaléka), s Csehországban a legalacsonyabb (6 százalék).

A munkaidő csökkenése mellett a termelékenység nőtt, s ez a technikai fejlődésen kívül nagymértékben annak is tulajdonítható, hogy az elvárt munkatempó is hihetetlen mértékben felgyorsult. A válaszadók 46 százaléka úgy nyilatkozott, hogy munkaidejének legalább háromnegyed részében rendkívül gyorsan kell dolgoznia (1990-ben még csak 35 százalékuk állította ezt).

Talán a felgyorsult tempóval is összefüggésben van, hogy emelkedik azok aránya, akik úgy érzik, fizikai erőszaknak vagy fizikai erőszakkal való fenyegetésnek vannak kitéve a munkahelyükön. Míg tíz évvel ezelőtt a válaszadók 4 százaléka állította, hogy előfordult vele ilyesmi az elmúlt 12 hónap során, addig a legfrissebb felmérésben már 6 százalékra emelkedett ez a ráta. Érdekes, hogy a legtöbb erőszakról nem az új tagállamok munkavállalói, hanem a hollandok, a franciák és a britek számoltak be (rendre 10, 9 és 9 százalékban).

Az Eurofound ötévente elvégzett felmérésében most először szerepeltek a 2004-ben csatlakozott tagállamok. Az eredmények közel 30 ezer munkavállaló megkérdezésén alapulnak az EU 25 tagállamából, Romániából, Bulgáriából, Horvátországból, Norvégiából, Svájcból és Törökországból. Az interjúk 2005 végén készültek. Tegnap csak egyes előzetes eredményeket hoztak nyilvánosságra, a teljes jelentés február 15-től lesz elérhető a www.eurofound.europa.eu weboldalon. VG

Engednek-e a negyvennyolcból?

A finn soros elnökség kompromisszumos javaslatot nyújtott be a munkaidő-irányelv módosítására a lapzártánk után befejeződött tegnapi rendkívüli munkaügyi miniszteri ülésen. A javaslat lehetővé tenné, hogy a jelenlegi heti 48 helyett 60 órát dolgozzanak a munkavállalók, azonban ezt csak egy három hónapos referencia-időszak esetében biztosítaná a 48 óránál alkalmazott 12 hónap helyett.

Emellett Helsinki korlátozná a heti maximális munkaidőtől való eltérés (opt-out) alkalmazását, amelyet egyben fokozatosan meg is szüntetne.

Az opt-outra vonatkozó tervek különösen Nagy-Britannia érdekeit sértik, ott széles körben alkalmazzák a hosszabb heti munkaidőt. London szerint azért nem szabad nyúlni az opt-outhoz, mert az a munkaerőpiac rugalmassá tételével elősegíti a gazdasági növekedést és csökkenti a munkanélküliséget.

Más tagállamok, köztük Francia- és Spanyolország szerint az opt-out szociális szempontból elfogadhatatlan, valamint annak széles körű alkalmazása versenyelőnyt biztosít Nagy-Britanniának.










Emellett Helsinki korlátozná a heti maximális munkaidőtől való eltérés (opt-out) alkalmazását, amelyet egyben fokozatosan meg is szüntetne.

Az opt-outra vonatkozó tervek különösen Nagy-Britannia érdekeit sértik, ott széles körben alkalmazzák a hosszabb heti munkaidőt. London szerint azért nem szabad nyúlni az opt-outhoz, mert az a munkaerőpiac rugalmassá tételével elősegíti a gazdasági növekedést és csökkenti a munkanélküliséget.

Más tagállamok, köztük Francia- és Spanyolország szerint az opt-out szociális szempontból elfogadhatatlan, valamint annak széles körű alkalmazása versenyelőnyt biztosít Nagy-Britanniának.

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.