A bizottsági előrejelzések egyébként az EU egészére nézve optimisták. Brüsszel most 2,8 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít az idei évre az unió átlagában (a legutóbbi, szeptemberi prognózis még csupán 2,7 százalékról szólt, a májusi jóslat pedig csak 2,3 százalékról). Az uniós gazdaság lendülete azonban 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági trendek, főként az Egyesült Államokban bekövetkező lassulás miatt valamelyest alábbhagy – véli a bizottság.
Az infláció uniós átlagban várhatóan 2,2 százalékról 2,3-re emelkedik az idén, a maginfláció azonban visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Az államháztartások helyzete szintén a vártnál jobban alakult; az átlagos uniós költségvetési hiány az idén a GDP 2 százalékára csökken a 2005-ben megfigyelt 2,3-ről. Ezen tendencia alól Magyarország a kirívó kivétel, ahol 10,1 százalékra bővül a deficit, s ez lesz a legroszszabb adat az EU-ban.
A magyar államháztartás helyzetének további kilátásaira vonatkozó, az elmúlt hetekben megjelent hazai és külföldi piaci kommentárok fényében meglepő előrejelzéssel rukkolt elő a bizottság. Az elemzők között lényegében egyetértés van abban, hogy jövőre teljesülhet a kormány 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartásihiány-célja, sőt, akár jobban is zárhat a büdzsé, és a 2008-as szaldó is közel eshet a kabinet által várt 4,3 százalékos deficithez. A brüsszeli testület azonban úgy véli, az elkövetkező két esztendőben érdemben rosszabb lehet a költségvetési egyenleg. Jövőre 7,4, míg 2008-ban 5,6 százalékos hiányra számít a bizottság.
Az eltérést részben az előrejelzés-készítés sajátossága és időigénye magyarázza. A nyilvánosságra hozott dokumentumban a brüsszeli szakértők elismerik, hogy csupán az Országgyűlés által nyáron elfogadott adócsomagot vették figyelembe, illetve a kiadási oldalon azokkal az intézkedésekkel kalkuláltak, amelyekre a kormány rábólintott, és elegendő részlet áll azokról rendelkezésre. Idesorolható például a közigazgatásban a béreknél és a működési kiadásoknál a befagyasztás vagy az ártámogatások leépítése. Nem vették ugyanakkor figyelembe a parlamentnek már benyújtott 2007. évi költségvetési törvényjavaslatot, illetve időközben bejelentett vagy kidolgozás alatt levő intézkedéseket.
A bizottsági értékelés és a kormány céljai közötti különbség azonban részben más okkal is magyarázható. Brüsszel úgy látja, a kamatkiadások magasabbak lehetnek, továbbá a szociális juttatásoknál és a kormányzati fogyasztásnál a reméltnél kisebb megtakarítás érhető el, mivel például a gyógyító-megelőző ellátásnál és a közszféra bértömegénél a tervezett lefaragást nehé0z lenne teljes mértékben megvalósítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.