Nem veszett el Szerbia

Vezető európai politikusok – élükön Javier Solana külügyi biztossal – igyekeztek jó képet vágni a vasárnapi szerbiai választások kimeneteléhez. A voksolás megmutatta, hogy továbbra is erős a nacionalista erők támogatottsága, miközben az Európai Unióhoz való közeledést szorgalmazó pártok fölöttébb megosztottak. Mindez akkor is beárnyékolja a Brüsszellel tavaly májusban félbeszakított társulási folyamat újraindítását, ha a választások eredményeként számszerűen össze lehetne hozni egy – akár közel kétharmados parlamenti támogatottságú – koalíciót.

Az EU számára továbbra is gondokat okozhat balkáni politikája megfogalmazásakor, hogy a Szerb Radikális Párt 28 százalékos támogatottságra tett szert, és az első helyen végzett. Ráadásul a hozzá közel álló Szerb Szocialista Párt – a korábbi elnök Slobodan Milošević pártja – is kapott közel 6 százaléknyi szavazatot. Az európai integráció iránt elkötelezett Demokrata Párt a szavazatai megduplázásával is csak 23 százaléknyi támogatottságra tett szert. A harmadik legnagyobb erő a szintén nyugati orientációjú, az eddigi kormányfő Vojislav Kostunica által irányított, mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Párt lett, 16 százalékos aránnyal. Ugyancsak az EU-hoz való közeledést szorgalmazza az eddigi pénzügyminiszter, Mladan Dinkić által vezetett, technokrata irányultságú G17 csoport. Az ottani fogalmak szerint Nyugat-barát koalíció esetleges negyedik tagja a Liberális Demokrata Párt lehetne a maga 5,3 százalékos támogatottságával. Néhány helyet a kisebbségi pártok tudhatnak majd magukénak a 250 fős szerb parlamentben.

A választásokat összegző jelentések rámutatnak, hogy a nem nacionalista blokk számszerű többsége ellenére fölöttébb nehéz lesz a kormány megalakítása. Kostunica ugyanis szintén hangoztatott nacionalista jelszavakat a kampánya során, és szavakban nem zárta ki a radikálisokkal kötendő szövetséget. A kabinet megalakítását azonban leginkább a – Szerbiában a nemzet bölcsőjének tekintett – Kosovo jövőjéről szóló, Maarti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által rövidesen előterjesztendő ajánlások fogják beárnyékolni, amelyek várhatóan erősen az elszakadás irányába mutatnak. Egy a Reuters által idézett elemzői vélemény szerint egyetlen párt sem lesz szívesen kormányon, amikor a tartomány függetlenné válását el kell fogadtatni a közvéleménnyel.

Jelenleg csak a liberális demokraták állítják, hogy jobb lenne, ha Kosovo leválásával végre rendeződne a Nyugathoz való közeledést hátráltató ügy. Ezzel szemben a radikálisok hallani sem akarnak a tartomány feladásáról, a NATO-tagságról, és az EU-csatlakozást is a szerb feltételek maradéktalan elfogadása esetén tartják elképzelhetőnek. VG

A munkanélküliség ugyanis eléri 31 százalékot, ennek nyomasztó hatását a gazdaság tavalyi, mintegy 6,5 százalékos növekedése sem tudja ellensúlyozni.

Az inflációt a 2004 óta kormányzó Kostunica-kabinet ugyan 20 százalékról 6-ra mérsékelte, a valutatartalékok szintje pedig elérte a 12 milliárd dollárt, a külföldi tőkebefektetések azonban akadoznak, a havi fizetések átlaga pedig alig 390 dollár.

A munkanélküliség ugyanis eléri 31 százalékot, ennek nyomasztó hatását a gazdaság tavalyi, mintegy 6,5 százalékos növekedése sem tudja ellensúlyozni.

Az inflációt a 2004 óta kormányzó Kostunica-kabinet ugyan 20 százalékról 6-ra mérsékelte, a valutatartalékok szintje pedig elérte a 12 milliárd dollárt, a külföldi tőkebefektetések azonban akadoznak, a havi fizetések átlaga pedig alig 390 dollár.-->