Vita az energiacélokról
A holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs központi témája a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére vonatkozó uniós stratégia kialakítása lesz. Az EU külügyminisztereinek hétfői ülése ugyanis az energiaügyi és a környezetvédelmi tárcák vezetőinek korábbi tanácskozásához hasonlóan nem tudott dűlőre jutni arról az európai bizottsági javaslatról, miszerint kötelezővé tennék a tagállamok számára, hogy 2020-ra a teljes energiafelhasználáson belül 20 százalékot érjen el a megújuló energiaforrások aránya. Magyarország hat másik új tagállammal, köztük Cseh- és Lengyelországgal egyetemben nem ért egyet a célkitűzés kötelező jellegével. Magyarország adottságainál fogva inkább politikai vállalás formájában támogatja a célkitűzést – közölte a hétfői miniszteri tanács ülését követően Göncz Kinga külügyminiszter. Az új EU-tagokon kívül Finn- és Görögország sem támogatja a kötelező számok kőbe vésését. Ezzel szemben a soros EU-elnök Németország, valamint Nagy-Britannia, Dánia, Svéd-, Spanyol- és Olaszország az Európai Bizottsághoz hasonlóan azt szeretné elérni, hogy kötelező legyen a 20 százalékos arány elérése.
Franciaország az utóbbi napokban úgy módosította álláspontját, hogy támogatná a kötelezettséget, ha az unió a globális felmelegedés elleni küzdelemben a megújuló energiaforrások mellett hatékony eszközként határozná meg az atomenergiát is. Párizs másként szövegezné meg az energiaforrásokkal kapcsolatos terveket. Eszerint az uniónak 2020-ra 40-45 százalékos arányt kellene elérnie az ún. alacsony széntartalmú energiaforrások terén, ebbe a megújulók mellett a nukleáris energiaforrások, illetve a kevésbé szennyező, megújult technológiájú széntüzelésű erőművek is beletartoznának.
Brüsszeli diplomaták szerint a kompromisszumos megoldást az jelentheti a kérdésben, hogy a zöldenergia arányára vonatkozó 20 százalékos irányvonalat általánosan az egész EU-val kapcsolatban fogalmaznák meg. Ausztriában az energiafelhasználáson belül már jelenleg eléri az 50 százalékos szintet a vízenergia aránya, míg Dániában 26 százalékos mértéket tesz ki a szélenergia hasznosítása, így több tagország is kisebb részesedést vállalhatna. Magyarországon jelenleg a megújuló energiaforrások részesedése 4,5 százalékot tesz ki, miután az elmúlt két évben több széntüzelésű erőművet biomasszafűtésre állítottak át. VG
Magyar megújuló jövőkép
A 2007–2013-as időszakra vonatkozó Új Magyarország fejlesztési tervben a Környezeti és energetikai operatív program 1053,6 milliárd forintos keretéből 45,1 milliárddal, azaz 4,28 százalékkal részesedik a megújuló energia felhasználása növelésének prioritása.Konkrét célként annyit fogalmaztak meg, hogy elő kell segíteni a hagyományos energiaforrásoktól a megújulók felé való elmozdulást, többek között a biomassza, hulladék, biogáz, geotermikus energia stb. hasznosítása révén.
Konkrét célként annyit fogalmaztak meg, hogy elő kell segíteni a hagyományos energiaforrásoktól a megújulók felé való elmozdulást, többek között a biomassza, hulladék, biogáz, geotermikus energia stb. hasznosítása révén.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.