A múlt hét szűkölködött valódi makrogazdasági jellegű hírekben – pontosabban két adat pénteken jelent meg, ezekről lapunk belső oldalain adunk számot. Ehelyett a fiskális politika tájékáról szállingóztak az információk.
Amikor a kormány (még tavaly nyáron) nekikezdett a költségvetés rendbetételének, szakértők váltig hangoztatták: az alapvetően bevételnöveléssel és a támogatási rendszerek megnyirbálásával operáló kiigazító csomag mellé oda kell tenni az állam közpénzekkel való gazdálkodásának hatékonyságán, átláthatóságán nagyban javító, a pazarlást megszüntető előíráscsomagot is, hogy ne legyen hiábavaló a mostani megszorítás. Ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások minőségén is van mit javítani. Mostanra eljutottunk odáig, hogy a jelek szerint javában zajlik a kormányzati munka az államháztartási gazdálkodás megrendszabályozására, olyannyira, hogy már – egyelőre csak szakértői szintű – megszövegezett törvényjavaslat-tervezet is rendelkezésre áll.
Egy a lapunk birtokába került anyag két lényeges ponton kíván hozzájárulni az államháztartási rendszer megújításához. Egyrészt egy törvény keretében szabályozná a költségvetési szervek jogállását és gazdálkodásukat, másrészt pedig a hatályos, ám többször a „napi szorításnak” engedve jó párszor módosított államháztartási törvényben is gyökeresen újraírná a költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezéseket. A paszszusok zöme még ez év novemberében hatályba lépne az elképzelések szerint, ám a paragrafusok kisebb része szakaszosan lépne életbe.
A koncepció kulcseleme a közfeladat meghatározása – ezzel régi adósságát törlesztené a kabinet. Szakértők a szerkezeti reformok kapcsán hiányolták, hogy a mai napig sem tisztázott, milyen feladatokat kell ellátnia az államnak. A jövőben a közfeladatot elsődlegesen költségvetési szerv látná el. Szigorú, jól körülírt szabályok vonatkoznának annak alapítására, átalakítására, megszüntetésére, forrásaira, beszámoltatási rendjére, az ott folyó munkavégzésre. Előírnák például, hogy az adott szervet kötelező lenne megszüntetni, ha nem képes a közfeladatot ellátni, vagy van egy másik, szintén költségvetési szerv, amelyik ezt hatékonyabban meg tudja oldani, esetleg az államháztartási körön kívüli szolgáltatásvásárlás kifizetődőbb. A költségvetési szerv csak azt követően juthatna a feladatellátáshoz szükséges forrásokhoz, ha indokokkal megfelelően alátámasztaná igényét. BR
Ápr. 10.: Költségvetési egyenleg (márc.)
Ápr. 11.: Fogyasztói árak (márc.)
Ápr. 12.: Mezőgazdasági árak (febr.)
Ápr. 13.: Ipar (febr.)
Ápr. 10.: Költségvetési egyenleg (márc.)
Ápr. 11.: Fogyasztói árak (márc.)
Ápr. 12.: Mezőgazdasági árak (febr.)
Ápr. 13.: Ipar (febr.)-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.