Bizalom és hit

Talán jó húzás volt a miniszterelnöktől, hogy kívülről választott rendőri vezetőt; Bencze Józsefet, a VPOP rendészeti főigazgatóját jelölte az országos rendőr-főkapitányi posztra. Az úgynevezett „rendrakáshoz” külsőst szoktak hívni, amolyan kemény legényt. Még rejtély, a főkapitány miként ellensúlyozza, hogy Takács Alberttől igencsak távoli ez a terület. Az igazságügy élére jogász kell – mondták. Ám az új tárcavezető finoman szólva sem látszik éppen beavatottnak a rendőrség ügyeibe, ami a jelen helyzetben lehet, hogy nem ártana. Igaz, Takács felkészülési időt kért.

Bizalmat, hitet és együttműködést kért viszont Gyurcsány Ferenc a szocialista frakciótól, amikor – állítólag noszogatásra – eléjük állt, hogy magyarázatot adjon: van-e összefüggés egy újságcikknek az őszödi beszéd kiszivárogtatásában érdekeltekkel kapcsolatos találgatása, illetve az általa felsorolt erős emberek között. Véletlen-e, hogy még mindig nem tudni, kinek állhatott érdekében a kormányfő „élete legjobb” beszédének nyilvánosságra hozatala, s véletlen-e, hogy a Gyurcsány „gyengüléséről” szóló hírekkel párhuzamosan kezdődött az ellenfelek sajtóbeli gyengítése.

Az összeesküvés-elméletek gyártásában már profinak tűnő szocialisták tanácstalanul állnak az előtt, miért és kinek a forgatókönyve szerint történnek bizonyos dolgok. A kormányfő talán nem tudja már, kinek hihet, kiben bízhat, s talán még mindig híján van az ütemérzéknek. TE