A migráció itt nem megoldás - súlyosbodhatnak a régiós különbségek
Országos szinten az ipari termelés volumene az első negyedévben 9,8 százalékkal bővült, s regionális összevetésben – a múlt évhez hasonlóan – a Közép-Dunántúlon pörgött fel leginkább: 15,6 százalékos volt a növekedés. Megyei szinten kiemelkedő a Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyei termelésbővülés (20,7, illetve 16,6 százalék). A Dunántúl más megyéi ugyanakkor nem szerepeltek ilyen jól, Vasban például 17,2 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. A keleti országrész egyre jobban leszakad: szinte minden megyében az országos átlagot jóval alulmúlta a termelés növekedése.
Jól látható, hogy csak azok tudták a megtermelt ipari értéket jelentősen növelni, amelyek képesek voltak exportcentrikusan fejlődni. Ebből a szempontból megint az északnyugati régióra lehet iskolapéldaként tekinteni, különösen Komárom-Esztergomra, amely 35,5 százalékos exportbővülést ért el. A nem dunántúli megyék közül említésre méltó Heves 27,8 százalékos exportnövekedése.
Az idegenforgalom alakulása valamivel kiegyensúlyozottabb képet mutat: minden régióban található egy megye, amelynek sikerült legalább 15-20 százalékkal bővítenie az idegenforgalmát. A legjobb teljesítményt ezen a téren egyébként a többi mutatóban nem jeleskedő Baranya, Békés és Borsod mutatta fel, ahol 25-30 százalékkal nőtt egy év alatt a vendégéjszakák száma. Elsősorban a bővülő belföldi turistaforgalommal magyarázható, hogy a reálkeresetek csökkenése ellenére itt ugrott meg a vendégszám. Csongrádban és Somogyban ugyanakkor éppen a külföldi vendégéjszakák száma emelkedett, 33, illetve 47 százalékkal. Ezek a számok az említett régiókban számos, régóta tervezett idegenforgalmi beruházáshoz szolgáltathatnak jó indokot.
A munkanélküliek aránya továbbra is Közép-Magyarország és Nyugat-, illetve Közép-Dunántúl régióban a legalacsonyabb. Különösen Győr-Moson-Sopron megyében kedvezők a foglalkoztatási mutatók, ahol az állástalanok aránya az első negyedévben 4,1 százalékra csökkent. Figyelemre méltó, hogy azokban a megyékben, ahol a munkanélküliség meghaladta a 9-10 százalékot, tovább romlott a helyzet, és több mint 10 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma.
A kereseteket illetően nem tapasztalható ekkora szórás az egyes régiók között. Itt a Budapest–vidék viszonylatban található törés. Míg a bruttó átlagbér a fővárosban 233 ezer forint, addig az ország többi részén az átlagkeresetek 150–170 ezer forint között alakulnak. Nem tapasztalható jelentős különbségmérséklődés: a legnagyobb (9 százalék körüli) növekedést éppen azok a dunántúli megyék produkálták, ahol eleve magasak a fizetések. Bár a statisztikák szerint ezúttal a budapestieknek az országos átlaghoz képest kevésbé vastagodott a pénztárcájuk, a szám mögött feltehetően inkább a kertvárosokba való kiköltözések állnak, mint valódi konvergencia. Ezért is lehetett Pest megyében 9,2 százalékos bérnövekedést kimutatni – ez országosan a legmagasabb érték.
A várakozásoknak megfelelően tehát Magyarország legiparosodottabb, leggazdagabb megyéi jobban tudják kezelni a kormányzati megszorítások okozta sokkot, ügyesebben használják ki az európai konjunktúra hatását, mint az ország többi régiója – különösen a magas munkanélküliséggel küzdők. A migráció egyelőre képtelen érdemben mérsékelni a különbségeket. Egyes megyék (például Heves és Csongrád) viszont – úgy tűnik – kitörnek a stagnálásából, és regionális húzóerőként léphetnek föl.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.