Ahol szabad a gazdaság

Magyarország elsősorban a hitelpiac és nemzetközi kereskedelem nyitottságával vívta ki magának a viszonylag kedvező, 22. helyezést a gazdasági tevékenység szabadságfokát mérő EFW-index idei rangsorában. Ezzel nemcsak több nagy piacgazdaságot, mint például Japánt vagy Franciaországot hagyott maga mögött, hanem a kelet-európai országok közül is Észtország után a második legszabadabb rendszert mondhatja magáénak.

A kanadai Fraser Institute által 1975 óta végzett éves felmérés legfrissebb jelentése szerint (2005. évi adatok alapján) továbbra is elsősorban az angolszász berendezésű gazdaságok nyújtják a legnagyobb mértékű szabadságot a vállalkozásoknak. Talán nem meglepetés, hogy az elmúlt évek eredményeihez hasonlóan ismét Hongkong és Szingapúr végzett az első két helyen, míg az USA a harmadik helyről az ötödikre csúszott vissza. Az első tíz között viszont ott szerepel még Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Írország is.

Magyarország 1980 óta jelentősen javított pozícióján, a 78. helyről 2004-ig a 19.-re küzdötte fel magát. 2005-ben kissé megtorpant ez a folyamat, és már csak a 22. helyezést érte el a rangsorban. Különösen pozitív megítélést kapott a bankszektor, ahol az elemzők a bankok közti versenyhelyzetet maximális ponttal értékelték. Ezenkívül a belföldi fizetőeszköz stabilizálása, valamint a külföldre irányuló tőketranzakciók liberalizálásával kapcsolatos mutatók is nagyon jól teljesítettek. Nem ennyire rózsás a helyzet azonban a bürokráciával kapcsolatos költségek, valamint az új vállalkozások indításának egyszerűségét illetően, és viszonylag alacsony mutatókat ért el az adórendszerünk megítélése is.

Észtország kivételével (8. hely) a magyar gazdaság mégis minden kelet-közép-európai ország előtt áll a rangsorban, hasonlóan jó eredményt csak a másik két balti állam tudott felmutatni, és a 32. helyen szereplő Szlovákia is a felső harmadba került. Érdekes viszont, hogy a nemrég az eurózónához csatlakozott Szlovénia az új tagok közül messze a leggyengébb pontszámmal csak a 91. helyre került.

Az intézet az egyes gazdaságok szabadságát 42, összesen öt csoportba rendezett szempont szerint értékeli. Ezek között nemcsak az állami szektor szerepe, hanem például az adózási rendszer, a jogbiztonság, a magántulajdon védelme, a monetáris politika és az árstabilitás, a hitelpiaci tranzakciók szabadsága, a bankrendszer szabályozottsága vagy a munkaerőpiac fejlettsége is szerepel. Az utóbbi évek eredményei szerint a gazdaság szabadsága sokat javult az egész világon, és a kutatók szerint szoros összefüggés tapasztalható a szabadság mértéke és a jólét növekedése, illetve a gazdaság prosperitása között. Ott, ahol magas szintű a gazdasági szabadság, nagyobb személyi szabadságot is élveznek, és a várható élettartamuk is magasabb. Ezért figyelemre méltó, hogy a felzárkózó kelet-európai gazdaságok az elmúlt 10 év alatt jelentősen növelni tudták az 1-től 10-ig terjedő indexértéküket, átlagosan csaknem 2 ponttal, miközben az idei listán vezető három ország 1995-hoz képest ma gyengébb értéket mutat fel.