A pénzromlás esetében még sűrűbbek a módosítások: a kormány 2006 végi inflációs várakozása az idén 6,2, jövőre pedig 3,3 százalékos ütemet vetített előre, ezeket az adatokat azonban – a gazdasági folyamatok láttán – már az idén megemelték, 7,5 és 4,5 százalékra. Tegnap azonban mind a két szám tovább hízott: a kormány 2007-re 7,9, jövőre pedig 4,8 százalékos ütemet vár.
Az államháztartás hiányára vonatkozó várakozás is változott tegnap. A kormány 2007-re már nem 6,4, hanem 6,2 százalékos hiányt vár, a 2008-as 4,0 százalékos deficit-célkitűzés azonban tegnap nem módosult. (A korábbi 4,1 százalékot keddi szavazásakor mérsékelte 4,0 százalékra az Országgyűlés.) A számokból az szűrhető le, hogy a konszolidáció „túl jól” sikerült: míg ugyanis a növekedési áldozat nagyobb, a pénzromlás mértéke pedig magasabb lett a korábbi várakozásokban szereplőnél, a deficit kedvezőbben alakul mind az idén, mind 2008-ban.
A kormány korábban is számolt azzal, hogy a konszolidációs lépések és a reformok hatására átmenetileg lassul a gazdasági növekedés és megemelkedik a pénzromlás üteme – szögezte le tegnap is Veres János. A kormánynak az új adatokhoz fűzött magyarázatában gyakori elem az is, hogy a GDP-bővülés ütemének csökkenése mögött részben az állami beruházások és a kiadások visszafogása húzódik meg, ez pedig a reformok előrehaladásának a jele. A gazdasági szereplők ugyanakkor régóta arra figyelmeztetnek, hogy a 2006. és 2007. évi tehernövekedés igen súlyosan érinti a vállalkozásokat, különösen a magyar kis- és közepes cégeket. Veres János szerint 2009-től gyorsabb növekedési pályára áll a magyar gazdaság: a 2008-as 2,8 százalékos GDP-bővülés után 2009-től már tartósan 4 százalék feletti növekedés várható – közölte a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.