BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Brutális" mennyiségű ásványvizet iszunk

Évről-évre egyre több ásványvizet fogyaszt a magyar: míg húsz éve még csupán 3 litert ittunk, ma már fejenként 105 litert gurítunk le a torkunkon évente. Lassan európai viszonylatban is nagy ásványvízivó nemzetté válunk.

Itt a kánikula, dörzsölhetik a tenyerüket az ásványvízgyártók: a nagy melegben jobban fogy a palackozott víz. „Mindenképpen kedvez nekünk a hőség. Az év második és harmadik negyedében – ami a tavaszt és a nyárt is magába foglalja – mindig több ásványvíz fogy az országban, mint az első és a negyedik negyedévben” – mondta a Reggel.hu-nak Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség főtitkára. Azt azonban hozzátette, hogy kezd megszűnni ez a szezonalitás, ugyanis mára gyakorlatilag alapvető élelmiszerré vált az ásványvíz.

Korábban ez távolról sem volt így, a kilencvenes évek elején az átlagmagyar egy év alatt csupán három liter, azaz két palack ásványvizet fogyasztott, annak ellenére, hogy hazánk külföldön már ekkor is ismert volt magas ásványianyag-tartalmú, ízletes vizeiről. A hazai fogyasztás a kilencvenes évek közepén kezdett felpörögni annak hatására, hogy az emberek egyre inkább kezdték felismerni az egészséges táplálkozás fontosságát és az ásványvizek kedvező egészségi hatásait.

Az ásványvíz elvesztette kezdeti luxuskiadás jellegét, és mindennapi fogyasztási cikk lett: az ezredfordulóra már 40 liternél is több volt az egy főre eső fogyasztás. Azóta bőven megduplázódott, és ma már minden magyar átlagosan 105 liter ásványvizet kortyolgat el egy év alatt. Ez a szám már európai viszonylatban is egész magasnak mondható, magasabb az osztrák fogyasztásnál (95 liter/fő/év), és a világhírű Evian és Perrier vizek hazája, Franciaország 130 literes fogyasztásától is alig marad el. Igaz, a listavezetőnek számító Olaszország 200 literes ásványvízfogyasztásától egyelőre igen messze van.

„Ha folytatódik az évenként nagyjából tízszázalékos jelenlegi bővülés, akkor a hazai fogyasztás elérheti az utóbbiak szintjét, és igazi nagy ásványvízivó nemzetté válhatunk” – véli ugyanakkor Bikfalvi Istvánné. A mára évi egymilliárd literessé és nagyjából 40 milliárd forint értékűvé duzzadt magyar ásványvízpiac nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésen is átesett az elmúlt időszakban. Az elmúlt években új termékként megjelentek és egyre népszerűbbé válnak az ízesített ásványvizek, amelyek már a piac két százalékát teszik ki. A citrom a legkedveltebb íz, ezt követi a lime, majd lemaradva az eper és a cseresznye.

Szintén újdonságnak számítanak az oxigénnel dúsított vizek, azonban részarányuk még nem éri el az eladások egy százalékát sem. A szakértő szerint a jövőben nagy valószínűséggel Magyarországon is megjelennek majd a Nyugat-Európában már ismert ásványvíz alapú kiegészítő termékek is, mint a frissítő szpréj, vagy a különböző ásványvíz tartalmú kozmetikumok.

Jelenleg a teljes ásványvízpiacon a legkedveltebbnek a szénsavas (köznyelven „bubis”) ásványvizek számítanak, amelyek átlagos fogyasztói ára tavaly decemberben literenként 45 forint volt az ACNielsen piackutató cég felmérése szerint. A szénsavmentes ásványvizek literjéért tavaly év végén 56-58 forintot kellett fizetni. Érdekesség, hogy rendkívül magas, 40-43 százalékos az olcsóbb, sajátmárkás termékek piaci részesedése. Itt azonban nem igaz a mondás, hogy olcsó „víznek” híg a leve, ugyanis Magyarországon minden ásványvíz néven futó terméknek ugyanazoknak a szigorú követelményeknek kell megfelelniük.

Fogalomtár: nem minden ásványvíz, ami a forrásból jön

Ásványvíz: védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, összetétele ismert és állandó, az egészségre kedvező hatású, nincs benne hozzáadott idegen anyag, és a forrás helyén palackozzák. Hatósággal kell engedélyeztetni a név használatát. Részaránya a hazai fogyasztásban: 90 százalék.

Forrásvíz: ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelnie, mint az ásványvíznek, ám nem kell védett vízadó rétegből származnia, és nem kell hivatalosan elismertetni. Részaránya: 7 százalék.

Ízesített víz: mesterségesen állítják elő úgy, hogy az ásvány-, forrás- vagy csapvizet aromákkal dúsítják. Részaránya: 2 százalék.

Dúsított víz: az ásvány-, forrás- vagy csapvizet egyéb anyaggal, például oxigénnel dúsítják. Részaránya: 1 százalék.

Forrásvíz: ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelnie, mint az ásványvíznek, ám nem kell védett vízadó rétegből származnia, és nem kell hivatalosan elismertetni. Részaránya: 7 százalék.

Ízesített víz: mesterségesen állítják elő úgy, hogy az ásvány-, forrás- vagy csapvizet aromákkal dúsítják. Részaránya: 2 százalék.

Dúsított víz: az ásvány-, forrás- vagy csapvizet egyéb anyaggal, például oxigénnel dúsítják. Részaránya: 1 százalék.

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.