Külgazdasági stratégia a kkv-k érdekében

A hazai kis- és középvállalkozások gazdasági szerepével, a szektor fejlesztésének irányaival és a nemzet-köziesítés lehetőségeivel kapcsolatos ajánlásokat is megfogalmaztak a külgazdasági kerek-asztal első évadjának pénteken tartott utolsó ülésén. A Magyar Külgazdasági Szövetség javaslatára ez év februárban elindított egyeztetéssorozaton felvetett javaslatokat az MKSZ július elején véglegesíti, s eljuttatja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz, amelynek szakértői azokat beépítik az aktualizálandó külgazdasági stratégiába. A konferenciasorozatnak nemcsak ajánlások megfogalmazása volt a célja, hanem olyan, közös fórum biztosítása is a kormányzat és a gazdaság szereplői számára, amelyen megvitathatják a gazdaság közép- és hosszú távú növekedésének elősegítése érdekében meghozható kormányzati intézkedéseket és vállalkozói teendőket. Az ülés után Garamhegyi Ábel külgazdasági kormánybiztos arról beszélt az MTI-nek, a hazai kkv-k szerint jelenleg a vállalati körnek a zöme nincs felkészülve arra, hogy vállalkozásaik önállóan külpiacra lépjenek. Dávid Imre, az MKSZ elnöke azt húzta alá: három-négyezer kkv már jelen van a külpiacokon, illetve képes lenne megjelenni némi segítséggel.

A külgazdasági stratégia kitér a külképviseleteknek a külgazdasági stratégia megvalósításában betöltendő új szerepére, a magyar vállalatok exportpotenciáljának javításában alkalmazható eszközökre, a Magyarországra irányuló, illetve az innen kiinduló tőkeáramlás hatékony segítésének módozataira. NVZs

A kkv-k valós exportjának felmérése

A beszállítói progr. „finomhangolása”

Az oktatás, szakképzés erősítése

A kkv-k valós exportjának felmérése

A beszállítói progr. „finomhangolása”

Az oktatás, szakképzés erősítése -->