Brazília, mint befektetés: onnan vagy oda meneküljünk?
Remek fejlődési lehetőséget jelentettek a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína angol elnevezéséből eredeztetett betűszó) – korábban, most azonban rendre adják vissza a növekedés alatt megszerzett hozamokat. Így ma már ezeket a tőzsdéket sem lehet a portfóliók hozamnövekedési motorjának tekinteni, sőt egyenesen kockázatos csak a „BRIC-kosárba” tenni minden tojást.
Bár igaz, hogy ezek a piacok továbbra is lendületesen nőnek majd, így a tőzsdeválságból való kilábalás után ismét rakétaként indulhatnak meg az árfolyamok a dél-amerikai országban is. Amennyiben valaki kifejezetten brazil befektetéseket keres, akkor nem annyira a BRIC befektetési alapjaiba kell tennie a pénzét, hiszen az ilyen alapoknak a többi három ország irányában is jelentős a kitettsége. Brazil invesztíciókra azonban akadnak roppant egyszerű megoldások is, nem feltétlen kell közvetlenül Sao Pauló-i részvényt venni.
Persze – ahogy a világ többi értékpapírpiacán – itt sem feltétlenül a cégek gyengélkedése miatt esik minden részvény árfolyama, egyszerűen a tőzsdei hangulat, az eladói oldal nyomása viszi mind mélyebbre azokat. Hiszen olyan ágazatok, mint például az olajipar, nem panaszkodhatnak. Az egyik brazil nemzeti büszkeség, a Petrobras sem áll rosszul az eredménytermelő képesség terén, ahogyan az ismert brazil polgári és katonai repülőgépeket gyártó Embraer sem. De lévén más iparágban tevékenykedő és eltérő méterű cégek, a nominális eredményük jelentősen különbözik.
A Petrobras idei első félévi konszolidált profitja 15,7 milliárd reál volt (1 dollár = 1,94 reál), míg az említett Embraer ugyancsak csoportszintű eredménye 240 milliós lett.
Igaz, akadnak olyan papírok, amelyek kevésbé szép teljesítménye már saját jogon is indokol „némi” esést, ilyenek például az értékpapírosítással foglalkozó társaságokéi. Ugyanakkor a brazil bankszektor az idén nem könyvelt el veszteséget. Legalábbis a tőzsdei cégek nem. Igaz, néhánynál meglehetősen alacsony volt a félévi eredmény.
Makrokörnyezet. A 8,5 millió négyzetkilométeren elterülő 190 millió fős Brazília mára igazi globális szereplővé vált, köszönhetően jelentős mezőgazdaságának, bányászatának és fejlett feldolgozóiparának. Bár voltak korábban is próbálkozások a gazdaság egyensúlyának a helyreállítására, Brazília a nemzetközi tőkepiacokon az ezredforduló utánig az instabilitás egyik forrása volt. A 2002-ben hatalomra került Luiz Inácio Lula da Silva vezette munkáspárti kormánynak úgy sikerült helyre rakni az ország pénzügyeit, hogy eközben a kormány népszerűségét a választók előtt – köszönhetően a beinduló gazdasági növekedésnek, a történelmi mélységbe eső inflációnak – nem vesztette el – összegzi az ország gazdasági hátterét Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.
Lula elnöknek komoly geopolitikai ambíciói is vannak, és Brazília vezetésével a világ feltörekvő piaci országainak olyan platformot igyekszik létrehozni, mint amilyen a G7 csoport a fejlett államok számára. Duronelly úgy látja, a dél-amerikai ország globális jelentőségét manapság emeli a szűk keresztmetszetek jeleit mutató természeti kincsekben való jelentős gazdasága, amely a nyersanyagszektorban számottevő szakértelemmel párosul. A részleges állami ellenőrzés alatt álló, de egyúttal tőzsdén is forgó Petrobras például a mélytengeri olajkitermelés egyik legjelentősebb szakértője, míg más brazil vállalatok a cukornádalapú bioetanol-technológiában járnak élen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.