Mi lesz az elefántokkal, krokodilokkal? A gázfogyasztást az állatkert is csökkenti

Bár a Fővárosi Állat- és Növénykert gázellátása pillanatnyilag nincs veszélyben, a kert vezetése – más fővárosi intézményekhez hasonlóan – átfogó tervet dolgozott ki a földgáz felhasználás mérséklésére.

Az intézkedési terv alapelve az, hogy olyan módon kell csökkenteni a gázszükségletet, hogy a melegigényes állatok hő- és klimatikus igényeit továbbra is kielégítsék, és a közönség is ugyanúgy láthassa az Állatkert lakóit, mint más időszakokban. Így tehát csak olyan intézkedések bevezetéséről van szó, amelyek sem az állatok jóllétét, sem a közönségnek nyújtott szolgáltatásokat nem érintik. Az intézkedési terv egyes elemei azonnal, más elemei – a technikai megvalósítás lehetőségei szerint – néhány napon belül életbe lépnek.

Az intézkedési terv egyik fontos eleme a kifűtendő terek térfogatának csökkentése. Ennek jegyében leállítják az elefántok folyamatban lévő beszoktatását az új istállóba, ezáltal csak a régiben kell biztosítani az ormányosok számára szükséges hőmérsékletet.

A Krokodilházban a kétemeletnyi magasságú állattartó tér felső részét fóliasátorral választják el az alsótól, így a krokodilok számára megfelelő hőmérséklet biztosításához kétharmaddal kevesebb légköbméternyi teret kell fűteni.
A közönség a galériaszintről lenézve krokodilok helyett csak a fóliasátor tetejét látja majd, ám a látogatótér alsó szintjének üvegfalán át továbbra is zavartalanul meg lehet szemlélni az állatokat.

 Egyes állatoknál a szükséges hőt alternatív módon biztosítják. A kisebb, terráriumi állatoknál a teljes légtér felfűtése helyett közvetlen fűtést biztosító eszközöket (infralámpa, elektromos talajfűtés stb.) állítanak be, illetve ezek arányát növelik. Az Elefántházban a gázkazánt alacsonyabb fokozatra állítják, a kieső hőmennyiséget pedig a termálvízzel feltöltött vízilómedence hőfokának emelésével ellensúlyozzák. Ebben a medencében ugyan csak a vízilovak fürdenek, de a vízfelület a hő egy részét a levegőnek adja át, miáltal az állatház belső terének hőmérséklete is emelkedik.

 Egyes létesítményeknél a belső terek hőmérsékletét is csökkentik, így az irodákban 2-3 °C-kal lejjebb veszik a hőszabályozó berendezéseken beállított értéket. További megtakarítást várnak egyes tevékenységek (pl. a takarmánykonyhában való főzés) átszervezésétől, illetve a folyamatban lévő állatház felújítások egyes műveleteinek átütemezésétől is.

 A Fővárosi Állat- és Növénykert egy évben valamivel több, mint háromnegyed-millió köbméter földgázt használ fel, 2008-ban egészen pontosan 818.000 köbmétert. Ez 900-950 átlagos lakás földgázfogyasztásának felel meg. A gázszámla tavaly 73 millió forint volt. A földgáz felhasználás nagy részét a fűtés teszi ki, így a fogyasztásban jelentős különbség mutatkozik a téli és a nyári hónapok között. A nyári időszakban 4-5 ezer köbméter a havi gázfogyasztás, egy hidegebb télen azonban akár egy nap alatt is elfogyhat ugyanennyi.

Az Állatkertben 42 fűtött épület, állatház és egyéb létesítmény van, ezek közül kettő, a Pálmaház és a Szavanna-istálló légtere meghaladja a tízezer köbmétert. A fűtendő légtér térfogata az egész Állatkertben mindösszesen 144 ezer köbmétert tesz ki. Az intézmény az 1980-as évek első felében állt át az addigi koksz alapú fűtésről földgázzal üzemelő kazánok használatára.