Átalakul a vendégkör

A hazai fürdők forgalmán egyelőre nem látszik a szállodák foglaltságán már drámai nyomot hagyó gazdasági recesszió. Az első négy hónapban a legnagyobb magyarországi fürdők a tavalyihoz hasonló érdeklődést tapasztaltak, a kiemelt gyógyhelyeken azonban némi fejtörést okozott az Országos Egészségpénztár (OEP) által támogatott vendégek számának csökkenése.

„A német turistákat az idén egyre inkább a Csehországból és Szlovákiából érkező vendégek váltják fel, s a kelet-magyarországi régióban sok a román látogató” – mondta lapunknak Németh István, a Magyar Fürdőszövetség elnöke, egyben a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója. Az év első részében az is lendületet adhat a hazai fürdőknek, hogy sokan megijedtek: az üdülési csekk megadóztatásával elvész ez a juttatás, így most még gyorsan kihasználják a lehetőséget. Németh István a nyáron sem vár jelentős változást tavalyhoz képest, legfeljebb a belföldi vendégek aránya emelkedhet a külföldiek rovására.

A vendégszám stagnálásáról számol be Horváth Cs. Attila, a győri fürdőt üzemeltető Rába

Quelle Kft. ügyvezető igazgatója is. „Tavalyhoz képest nem érzünk változást, mindössze a szlovák vendégek aránya nőtt” – mondta. A szakember szerint az év második felében az áfaemelés jelenthet kockázatot a fürdők számára, hiszen a látogatók a jelentős, 5 százalékos jegyárnövekedést nehezen fogadnának el. Az állam ugyanakkor öt éve nem növeli az OEP-támogatással érkező vendégek ellátását, pedig ez a szegmens nagy bevételt jelent a gyógyfürdők számára.

A pénztár 150 gyógyszolgáltatást nyújtó fürdővel áll szerződéses kapcsolatban, ezek 2008-ban 7,3 millió balneoterápiás kezelést végeztek. Az OEP a fürdőknek erre 3,8 milliárd forintot fizetett ki. 2007-től azonban a kezelések támogatási arányát 85-ről 70 százalékra csökkentette az egészségpénztár, s ezzel a vendégek köre mintegy 40 százalékkal megcsappant – állítja Németh István. A legtöbb fürdő még a támogatással együtt is önköltségi áron alul foglalkozott az OEP-támogatott vendégekkel, akik a gyógyhelyek forgalmának 15, de helyenként akár 50 százalékát is adják – tette hozzá.

A piaci szereplők egyöntetű véleménye szerint a gyógy- és egészségturizmus (amelynek forgalmát jórészt a fürdők generálják) húzóágazata lehet a magyar gazdaságnak. Az elmúlt néhány évben számos fürdőfejlesztés indult hazánkban, jórészt uniós forrásból. Ez a jövőben sem változik. A Magyar Fürdővárosok Szövetségének közelmúltban tartott közgyűlésén Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár kiemelte: Magyarországon 2013-ig várhatóan 45 fürdőfejlesztés valósul meg, 60 milliárd forint hozzájárulással. A kiemelt projektek közé tartozik például Bük, Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló és Szeged, ezekre együttesen 8,8 milliárd forint támogatás jut.

Németh István úgy véli, az egy sémára épülő fürdők helyett komplex egészségturisztikai különlegességekre van szükség. A fürdőfejlesztésekre fordított öszszeget olyan helyekre kellene koncentrálni, ahol biztosított a befektetés megtérülése. A magyar komplexumoknak ugyanis nem egymással, hanem az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő osztrák és szlovén fürdőkkel kell versenyezniük. Ausztriában az uniós támogatással együtt csaknem 90 százalékra rúg a fürdőfejlesztések támogatottsága. Ugyanez a Dunántúlon alig éri el az 50 százalékot – tette hozzá.