Óriási üzlet a strucctenyésztés - Korlátlan kereslet, kevés madár

A kilencvenes évek végén becsempészett afrikai tojásokkal indult hazai strucctenyésztésnek nem kedvez a szabályozás. A strucc jogilag ugyanis olyan veszélyes állat, mint az oroszlán vagy a mérges kígyó. Csak az tenyésztheti, aki elvégzi az állatkert veszélyes vadak tartására felkészítő több hónapos tanfolyamát.

A korábbi háromszáz egynéhány után így már csak százra saccolja Zoufal Béla a még tevékeny tenyésztők számát, és köztük is nagy a széthúzás. A felvásárlók igyekszenek kihasználni a tenyésztők szervezetlenségét, leszorítják az árakat, és sokszor nem is fizetnek a leszállított madarakért. Olyan kevés a vágóállat, hogy hiába hozott létre egy hajdú-bihari vállalkozó 120 millió forintos fejlesztéssel új struccvágóhidat, nincs mit levágni. Nemrég egy 400 tonnás export szállítmányhoz mindössze 14 tonnányi hazai struccot tudtak összetoborozni a közvetítők, pedig még a madár bőrét is aranyáron veszik, mert a méregdrága luxuskocsik ülését már nem marha, hanem struccbőrrel vonják be.

Az élénk külföldi keresleten – a magyarok helyett – így a lengyel struccfarmerek keresnek, akik évi 1300 madarat dolgoznak fel és exportálnak.