Biztató a magyar teljesítmény

Magyarország azon kevés európai ország egyike, ahol tavaly nőtt a külföldi működőtőke-befektetők által teremtett új munkahelyek száma – ez a mutató a kontinensen átlag 16 százalékkal visszaesett, nálunk azonban 8 százalékkal javult. E mutató alapján 2008-ban kontinensünkön az ötödik legjobban teljesítő ország volt hazánk – Nagy-Britannia, Lengyelország, Franciaország és Oroszország előzte csak meg, ám ezek mindegyike kevesebb új munkahelyet tudott felmutatni, mint egy évvel korábban. 2007-ben Magyarország még a hetedik volt az Ernst & Young rangsorában, s egyszázalékos csökkenést szenvedett el az újonnan teremtett munkahelyek számát tekintve az előző évhez képest.

Az európai tőkevonzó képességről a döntéshozókkal készített interjúk segítségével és tényadatok alapján hetedik alkalommal összeállított éves jelentés (European Attractiveness Survey) a bejelentett projektek száma alapján is tartalmaz rangsort. Magyarország e mutató szerint rosszabb teljesítményt nyújtott az előző évinél: a 2007-es 135 projekt után tavaly száz befektetést hajtottak végre, s így a megelőző év 9. helyéről a 12.-re csúsztunk vissza. Ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza: Magyarországon kevesebb, de nagyobb projekt valósul meg, mint korábban, ez egyértelmű jele annak, hogy a külföldi befektetők hoszszú távon továbbra is bíznak hazánkban.

Ezt a véleményt támasztja alá az is, hogy értékben nem esett vissza az FDI-beáramlás tavaly a megelőző évhez képest. Mind a két esztendőben nagyjából 4,4 milliárd euró körüli volt a beáramlás.

A múlt – részben már „válságos” – esztendőben ötéves töretlen növekedési folyamat szakadt meg. Ám a jelentés biztatónak tartja, hogy a döntéshozók továbbra is vonzónak ítélik a közép- és kelet-európai régiót, benne Magyarországgal. A megkérdezettek 61 százaléka biztos benne, hogy a térség megfelelően kezeli a válságot (Nyugat-Európával kapcsolatban e mutató 74 százalékos), s a legvonzóbb befektetési célpontok között térségünk a másodiknak bizonyult. A felmérésben a válaszadók 39 százaléka voksolt ide, de az első Nyugat-Európa is csak egy százalékponttal ért el jobb eredményt. Ezzel Kína a tavalyi elsőről a harmadikra helyre szorult vissza. Ráadásul a befektetők arra a kérdésre, hogy az elkövetkező három évben milyen célpontok lesznek a legvonzóbbak, a legnagyobb arányban a Magyarországot is magában foglaló kelet-közép-európai régióra voksoltak (52 százalék).

Ez évben elsősorban a készpénztranzakciókat nem igénylő vállalat-összevonás és a konszolidáció lesz a „sláger”. Ugyanis a cégek elsődleges célja a túlélés, ezt a vagyon optimalizációjával s mindenféle költségcsökkentéssel céloznak elérni. A pénzügyi, a gyógyszeripari és az IT-ágazatokban már most zajlanak a megaösszevonások, s hasonlók várhatók a válságnak leginkább kitett más iparágakban is, például a gépjárműiparban.

További részletek: vg.hu/FDIfelmeres

- Kevesebb projektből több munkahely jött létre, ez jó hír. Nem a projektek darabszáma lényeges – hiszen gyakorlatilag ugyanannyi FDI érkezett tavaly az országba száz projekt révén, mint a megelőző évben 136 befektetésnek köszönhetően.

- A felmérés egy dolog, de a befektetőkkel és döntéshozókkal folytatott tárgyalásain – többek között most La Baule-ban – milyen benyomásokat szerzett? És ezek, illetve a már folyó tárgyalások s az érdeklődés alapján milyen FDI-prognózist adna ez évre?

- Most is találkoztam több olyan multicég vezetőjével, amely már jelen van Magyarországon, a Siemens és az Alström is ilyen. Ők egyértelműen azt mondták, hogy további lehetőségeket keresnek, befektetéseket fontolgatnak. Ami külön érdekes volt, hogy a beszállítókat is arra buzdították, keressenek lehetőségeket nálunk. S tárgyaltam a francia gazdasági miniszter asszonnyal is – ő is azt mondta, hogy jó úton járunk. Ám nem szeretek jósolni, inkább azt mondanám, hogy legyünk realisták. Szép teljesítmény lenne, ha sikerülne elérni a tavalyi és a megelőző év négymilliárd euró körüli FDI-beáramlási eredményét. Ám ha ez alatt teljesítünk, de arányaiban annyival, amennyire Európában általában visszaesik a tőkebeáramlás, akkor sem leszünk csalódottak.

- Ismét fellángolni látszik a vita idehaza az egyedi kormánydöntés keretében – elsősorban a külföldi és főként multicégeknek – nyújtott komplex támogatásról (EKD). Sokan követelik, hogy ezt a támogatást inkább a hazai kkv-knak adják oda. Elgondolkodnak-e a rendszer módosításán?

- Félremagyarázás, akár azt is mondhatom, hogy nem jó szándékú szembeállítása ez a multiknak és a hazai kis- és középvállalati szektornak. Az EKD feltételrendszere tiszta, világos, mindenki számára nyilvános. Minden cég – legyen multi vagy magyar kkv – kaphat ilyen támogatást, amennyiben képes és kész felvállalni a kritériumokat. Azt kell azonban mondanom, hogy sajnos a multik közelebb állnak a transzparens kötelezettségek felvállalásához, mint a kkv-k.

- Kevesebb projektből több munkahely jött létre, ez jó hír. Nem a projektek darabszáma lényeges – hiszen gyakorlatilag ugyanannyi FDI érkezett tavaly az országba száz projekt révén, mint a megelőző évben 136 befektetésnek köszönhetően.

- A felmérés egy dolog, de a befektetőkkel és döntéshozókkal folytatott tárgyalásain – többek között most La Baule-ban – milyen benyomásokat szerzett? És ezek, illetve a már folyó tárgyalások s az érdeklődés alapján milyen FDI-prognózist adna ez évre?

- Most is találkoztam több olyan multicég vezetőjével, amely már jelen van Magyarországon, a Siemens és az Alström is ilyen. Ők egyértelműen azt mondták, hogy további lehetőségeket keresnek, befektetéseket fontolgatnak. Ami külön érdekes volt, hogy a beszállítókat is arra buzdították, keressenek lehetőségeket nálunk. S tárgyaltam a francia gazdasági miniszter asszonnyal is – ő is azt mondta, hogy jó úton járunk. Ám nem szeretek jósolni, inkább azt mondanám, hogy legyünk realisták. Szép teljesítmény lenne, ha sikerülne elérni a tavalyi és a megelőző év négymilliárd euró körüli FDI-beáramlási eredményét. Ám ha ez alatt teljesítünk, de arányaiban annyival, amennyire Európában általában visszaesik a tőkebeáramlás, akkor sem leszünk csalódottak.

- Ismét fellángolni látszik a vita idehaza az egyedi kormánydöntés keretében – elsősorban a külföldi és főként multicégeknek – nyújtott komplex támogatásról (EKD). Sokan követelik, hogy ezt a támogatást inkább a hazai kkv-knak adják oda. Elgondolkodnak-e a rendszer módosításán?

- Félremagyarázás, akár azt is mondhatom, hogy nem jó szándékú szembeállítása ez a multiknak és a hazai kis- és középvállalati szektornak. Az EKD feltételrendszere tiszta, világos, mindenki számára nyilvános. Minden cég – legyen multi vagy magyar kkv – kaphat ilyen támogatást, amennyiben képes és kész felvállalni a kritériumokat. Azt kell azonban mondanom, hogy sajnos a multik közelebb állnak a transzparens kötelezettségek felvállalásához, mint a kkv-k.-->