Az állambiztonsági iratok nagy része még mindig titkos

A fennmaradt állambiztonsági iratok 27 százalékát még visszatartják a szolgálatok történeti levéltárában, pedig a dokumentumok titkosítását egy tollvonással fel lehetne oldani, hacsak nem bizonyítható, hogy tartalmuk megismerése jelentős nemzeti érdeket sérthet - mondta az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában Kenedi János.

A kutató eddig több száz dokumentumhoz férhetett hozzá, most újabb nyolc dokumentum, összesen körülbelül száz oldal nyílhat meg előtte. Kenedi a 180 percben elmondta azt is, hogy gigantikus méretű irattömeget, a fennmaradt állambiztonsági iratok 27 százalékát tartják még vissza az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárában.

Ezek mind 1990 előtt születtek, és titkosításukat egy tollvonással fel lehetne oldani, ha nem bizonyítható, hogy jelentős nemzeti érdek sérülhet, ha az iratok tartama megismerhetővé válik. A kutató az új dokumentumok birtokában most befejezi félbe maradt könyvét, vagy a most megismerhetővé vált iratok felhasználásával, vagy anélkül, de legalább elmondhatja, hogy legalább át tudta nézni a papírokat

Az igazságügyi miniszter, Draskovics Tibor a parlamentben jelentette be, hogy felháborítónak és tűrhetetlennek tartja, ami a Kenedi-ügyben eddig történt. Közölte, intézkedett, hogy a honvédelmi levéltárból kerüljön vissza az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba az az iratcsomag, melyet korábban nem bocsátottak a kutató rendelkezésére. Ezt hiánytalanul meg fogja kapni - jelentette ki a tárcavezető. Draskovics bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményez, hogy titkosíthatták 2001-ben újra az aktákat, amelyeknek öt évvel azelőtt lejárt a titkos minősítésük.