Egyensúlyt és élénkítést

Támogatja a jövő évi költségvetés egyensúlyteremtést célzó szigorát, ugyanakkor nem tartja elegendőnek, gyorsnak és bátornak a gazdaságélénkítési intézkedéseket a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) gazdaságot képviselő oldala. Mindenesetre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakértői a költségvetési tervezet parlamenti vitájának október hatodikára tervezett startjára elkészítik a büdzsé gazdaságra gyakorolt hatásáról szóló elemzést. A GEF, a kormánynak a vállalkozói szférát közvetlenül érintő döntései előkészítésében közreműködő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület tegnapi ülésén egyébként az elnök, Varga István fejlesztési és gazdasági miniszter mellett ismét jelen volt Oszkó Péter, a pénzügyi tárca első embere. A téma ezúttal a jövő évi költségvetés volt.

A tanácskozás – Varga István szavaival – konstruktív, feltűnően támogató volt, bár kritikák is elhangzottak. Takács János, a gazdasági oldal részéről soros elnök mindehhez lapunknak hozzáfűzte: a felvetett problémákra, bírálatokra, megoldási javaslatokra fair válaszokat kapnak a gazdaság reprezentánsai a kormány képviselőitől.

Az ülésen egyébként megállapodtak, hogy mostantól a GEF – amelyet tavaly augusztusban a jelenlegi kormányfő, akkori gazdasági miniszter, Bajnai Gordon hozott létre – havonta ülésezik. A következő ülések témáira is elhangzottak ajánlások, így hamarosan napirendre kerül a szürke- és feketegazdaság, illetve a korrupció elleni intézkedések vagy éppen az oktatás kérdésköre.

A tegnapi tanácskozáson Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke többek között arról beszélt, hogy a jelen helyzetben – a költségvetési egyensúly érdekében tett lépések és a gazdaságélénkítő intézkedések mellett – a legfontosabb az lenne, hogy végbemenjenek azok a szerkezeti átalakítások, amelyek az intézkedéseket hosszú távon is működőképessé tennék. A Világgazdaságnak Parragh ismét felhívta a figyelmet a kormánynak arra a „szokására”, hogy terveit, vágyait kész tényként kezeli. Példaként említette, hogy Bajnai Gordon múlt pénteken a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén arról beszélt: júliustól megváltozott a hatóságok ellenőrzési gyakorlata, ám valójában csak január elsejétől következik ez be. Másik példája a kamarai elnöknek: az uniós pénzek előre történő kifizetése nem olyan gördülékeny, mint ahogy a kormány szeretné. Az ülésen jelen lévő Oszkó Péter is egyetértett azzal a felvetéssel, hogy az Út a munkához program többségében csak az államigazgatásban és az önkormányzatoknál teremt munkahelyeket (s ott is csak addig, amíg van rá állami forrás), termelő munkahelyek nem jönnek létre általa.

- Milyen véleményt fogalmazott meg a gazdasági oldal a költségvetés kapcsán?

- Álláspontunk nem változott: a büdzsé sarokszámaival egyetértünk, s támogatjuk a kormány egyensúlyteremtést célzó politikáját. Tudjuk ugyanis, hogy csak így lehet kikeveredni a válságból. Ám miközben tény: a kormány jól vizsgázott a pénzügyi helyzet stabilizálása, az egyensúly javítása területén, amit gazdaságélénkítés címén csinált, az nem elegendő. Az intézkedések nem eléggé bátrak és gyorsak. Például az élőmunka terheinek a csökkentése jó lépés, de kevés. A versenyképesség javításához többre van szükség.

- A kormány azonban azt kommunikálja: nem futja több gazdaságélénkítésre, legalábbis anélkül nem lehet róla szó, hogy el ne szaladna a hiány. Önök egyetértenének nagyobb deficittel a gazdaságélénkítés fejében?

- Természetesen tudjuk, hogy a kormánynak behatárolt a mozgástere, s az egyensúlyteremtésnek kell prioritásnak lennie, de akkor is erőteljesebb lépések kellenének a gazdaság élénkítése érdekében. Ezt a két nagy irányt – az egyensúlyteremtést és a gazdaságélénkítést – egyszerre és egyforma súllyal kellene kezelni, még akkor is, ha rövid távon az egyik a másik kárára lehet.

- Hol kellene élénkíteni?

- Tény, a belső kereslet nem tud nagy növekedést teremteni Magyarországon, amely rá van szorulva a külpiacokra, elsősorban a németre, s miután Németország legnagyobb kereskedelmi partnere az amerikai, így azt is számításba kell venni. Támogatni kell tehát az exportot, de azt sem szabad elfelejteni, a nagy exportorientált multik is csak akkor lehetnek mind rövid, mind közép-, mind hosszú távon sikeresek, ha minél több magyar partnerrel, beszállítóval kooperálnak. Éppen ezért a hazai kis-, közepes és nagyvállalatokat is támogatni kell.

- Milyen véleményt fogalmazott meg a gazdasági oldal a költségvetés kapcsán?

- Álláspontunk nem változott: a büdzsé sarokszámaival egyetértünk, s támogatjuk a kormány egyensúlyteremtést célzó politikáját. Tudjuk ugyanis, hogy csak így lehet kikeveredni a válságból. Ám miközben tény: a kormány jól vizsgázott a pénzügyi helyzet stabilizálása, az egyensúly javítása területén, amit gazdaságélénkítés címén csinált, az nem elegendő. Az intézkedések nem eléggé bátrak és gyorsak. Például az élőmunka terheinek a csökkentése jó lépés, de kevés. A versenyképesség javításához többre van szükség.

- A kormány azonban azt kommunikálja: nem futja több gazdaságélénkítésre, legalábbis anélkül nem lehet róla szó, hogy el ne szaladna a hiány. Önök egyetértenének nagyobb deficittel a gazdaságélénkítés fejében?

- Természetesen tudjuk, hogy a kormánynak behatárolt a mozgástere, s az egyensúlyteremtésnek kell prioritásnak lennie, de akkor is erőteljesebb lépések kellenének a gazdaság élénkítése érdekében. Ezt a két nagy irányt – az egyensúlyteremtést és a gazdaságélénkítést – egyszerre és egyforma súllyal kellene kezelni, még akkor is, ha rövid távon az egyik a másik kárára lehet.

- Hol kellene élénkíteni?

- Tény, a belső kereslet nem tud nagy növekedést teremteni Magyarországon, amely rá van szorulva a külpiacokra, elsősorban a németre, s miután Németország legnagyobb kereskedelmi partnere az amerikai, így azt is számításba kell venni. Támogatni kell tehát az exportot, de azt sem szabad elfelejteni, a nagy exportorientált multik is csak akkor lehetnek mind rövid, mind közép-, mind hosszú távon sikeresek, ha minél több magyar partnerrel, beszállítóval kooperálnak. Éppen ezért a hazai kis-, közepes és nagyvállalatokat is támogatni kell.-->