Hogyan válasszunk televíziót? Útmutató vásárláshoz

LED vagy nem LED, ez itt a kérdés?!

Nagyon sok hirdetéssel, cikkel és reklámmal lehet találkozni a médiában, amely az „új” „LED-televíziókról” (Light Emitting Diode – fénykibocsátó dióda) szól. Ez a LED egy olyan háttérvilágító technológia, amely az LCD-televíziókkal működik együtt, tehát önmagában nem is létezik. Az összes LCD-tévének szüksége van a kép előállításához háttérvilágításra, amelyet a gyártók hagyományosan fénycsövekkel (CCFL, vagy Cold Cathode Fluorescent Lamp – hidegkatódos fluoreszkáló fényforrás) oldottak meg. Ma már jó néhány tévé LED-es háttérfény segítségével jeleníti meg a képeket, melynek két fajtája létezik: a „Backlit”, azaz hátsó LED, ahol a LED közvetlenül az LCD-panel mögött található, illetve az „Edge”, azaz élvilágító LED, ahol a LED-ek az LCD-panel szélénél találhatók. Az „Edge” LED-rendszer legfontosabb előnye, hogy a televízió extrém keskeny lehet (pl. a BRAVIA ZX1-sorozatú modellje csupán 9,9 mm a legkeskenyebb pontján).

Szerves, de nem lehet megenni

Köszönhetően a hasonló elnevezésnek sokan összekeverik a LED-tévét az OLED-tévével, sőt, azt is gondolják, hogy tulajdonképp ugyanarról beszélünk. Az OLED technológia annyira új, hogy jelenleg egyetlen OLED-tévé kapható az európai piacon – a Sony XEL-1 modellje – amely radikálisan másképp működik, mint a már korábban is létező LCD-technológia. Az OLED-készülékeknek ugyanis nincs szükségük háttérvilágításra, hiszen az OLED-diódák önmaguk bocsátanak ki fényt, így rendkívül keskeny, akár 3 mm-es is lehet egy készülék. Továbbá az OLED-készülékek elenyészően alacsony válaszidővel rendelkeznek, és dinamikus kontrasztarányuk magasabb, mint 1 000 000:1, amely azt jelenti, hogy hihetetlenül tiszta és színgazdag képet biztosítanak. Egy biztos, meg fogják változtatni a vizuális szórakozás színvonalát!

Kevesebb Hz, de több kép…

Tisztába kell tegyük a Hz és a mozgásfeldolgozás közti különbségeket is, mivel két teljesen eltérő technológiáról beszélünk. A plazmatévéket sokszor 600 Hz-es mozgásfeldolgozás képességgel hirdetik a „Motion processing technology”-nak köszönhetően. Ez sokkal meggyőzőbben hangzik, mint az LCD-k esetében említésre kerülő 100 Hz-es vagy 200 Hz-es technológia. Ugyanakkor a 600 Hz esetében a plazmatévé ugyanazt a képkockát tizenkétszer képezi le, és illeszti egymásra, hogy a hibás színmegjelenítést – amely a plazmatévék sajátossága – csökkentse. A kifinomult 100 Hz-es vagy 200 Hz-es LCD mozgásfeldolgozó technológia esetében, mint amilyen a Sony Motionflow 200 Hz innovációja, azonban egyedi képek kerülnek az eredeti képkockák közé. Ez csökkenti a képremegést (amely a plazma-tévé esetében nem igaz), folyamatos képfolyamot hoz létre, így ideális sportesemények, pl. labdarúgó mérkőzés esetére, hiszen a labda nem „ugrik át” hirtelen a képernyő egyik oldaláról a másikra. Sőt, némely mozgásfeldolgozó technológia tartalmaz elmosódáscsökkentést is, amely feladata, hogy „kitisztítsa” az összes képkockát, mielőtt azt a képfolyamba beillesztené. A lényeg, hogy nem minden képfeldolgozó rendszer ugyanaz.



Vigyen színt az életébe!

Szintén tévhit, mely szerint az LCD-tévék kevesebb színt képesek megjeleníteni a plazmakészülékekkel összehasonlítva. Valaha ugyan így volt, de napjaink LCD-televízióinak színmegjelenítő képessége megegyezik bármely plazmatévé képességével. Egy LCD-tévé nemcsak tisztább, az eredeti jel minőségénél jóval szebb képet jelenít meg, hanem – a háttérvilágítás fejlődése miatt – szélesebb színspektrumot is képes megjeleníteni. Fontos tényező, hogy néhány LED-es háttérvilágítású tévé RGB (Red, Green, Blue – piros, zöld, kék) LED-komponenseket alkalmaz.  Ezek a tévék a színes LED-eket csoportokba kötik a különálló fehér LED-eket alkalmazó készülékekkel szemben (a Sony egy piros, egy kék és két zöld LED-et alkalmaz – a két zöld a világosabb és jobb fehéregyensúlyú kép biztosítása végett szükséges). Az eredmény – mint egyes BRAVIA X4500-sorozatú modellek esetében – sokkal nagyobb színspektrum és realisztikus színpaletta. A LED-es háttérvilágítás másik előnye a dinamikus helyi vezérlés, vagyis a LED-es háttérvilágító-panel különböző részei egymástól függetlenül működtethetők (még egyetlen képkockán belül is), teljesen kikapcsolhatók, míg a többi ugyanúgy üzemel. Így érhető el a több mint 1 000 000:1 kontrasztarány: minél magasabb ez az érték, annál sötétebb feketét képes előállítani a készülék és annál gazdagabb, valóságosabb vizuális élmény nyújtható.

A cikk a következő oldalon a a leggyakoribb tévétech-legendákkal folytatódik

Bűvös 7-es: a leggyakoribb tévétech-legendák

1. Az OLED-tévék jelentik az LCD-tévék következő generációját.
Nem igaz. Az OLED-készülékek teljesen más panelt használnak, inkább az LCD-tévék alternatívájaként lehetne definiálni.

2. Az LCD-tévék nem alkalmasak sport vagy akciófilmek megjelenítésére.
Nem igaz. A jobb minőségű LCD-televíziók magas képfrissítési frekvencióval rendelkeznek. A legtöbb gyártó önálló mozgásfeldolgozó technológiát (pl. Motionflow) fejlesztett ki. A filmek „cinema” üzemmódban történő lejátszása esetén sötétebb, mélyebb árnyalatok érhetők el a 24p, valós filmsebesség megjelenítése mellett.

3. Tökéletesen szemből kell az LCD-tévét nézni
Nem igaz. Egy jó minőségű LCD-tévé kb. 70°-os nézőszöggel rendelkezik, és tökéletes képet ad (még 89°-os szögből nézve is élvezhető a képminőség).

4. Az LCD képtelen a pontos feketék megjelenítésére.
Nem igaz. A legtöbb, jó minőségű LCD-tévé magas kontrasztaránnyal rendelkezik, néhányuknál ez az érték az 1 000 000:1 értéket is meghaladja. Számos LCD-tévé dinamikus kontrasztot is alkalmaz, a még nagyobb részletgazdagság illetve mélység biztosítására.

5. A képbeégés problémája minden tévét érinti.
Nem igaz. Habár a képbeégés minden televíziót érinthet, sokszor összekeverik az LCD- illetve plazmatévék átmeneti „maradványképével” (főleg a plazmatévéket érinti). A képbeégés leginkább a monokróm, képcsöves kijelzőket sújtotta.

6. Az új EU-s szabályozások betiltják a plazmatévéket.
Nem igaz. Az új EU-s törvények az energiafelhasználás mértékét írják elő a televíziók számára – a plazmatévék energiahatékonyságán kell javítani. Néhány LCD-tévé rendkívüli energiatakarékossági képességeket hordoz magában, pl. a BRAVIA WE5-sorozat a kereskedelemben kapható legújabb LCD háttérvilágítást alkalmazza, a HCFL-t (Hot Cathode Fluorescent Lamp – fűtött katódos fluoreszcens fényforrás), amely ugyanolyan képet nyújt, mint a hagyományos CCFL háttérfény, ám jelentősen alacsonyabb energiafelhasználás mellett.

7. „A nagyobb mindig jobb” – ez a lényeges szempont tévévásárlásánál.
Nem igaz. A vásárlók a megfelelő méretű tévét kell válasszák, amelyet a szoba mérete is meghatároz. Ellenkező esetben számos élmény egyszerűen elvész.