Kisebbségi kormányzásra kényszerülhetnek a szocialisták - Felemás győzelem Portugáliában

A szavazatok 36,6 százalékával újraválasztott és újabb kormányalakításra minden valószínűség szerint felkért Sócrates mosolya azonban aligha lehet felhőtlen. A tízmilliós országban az előző, 2005-ös választáshoz képest félmillióval kevesebb szavazatot szerzett a pártja (2002-ben ugyanennyi voks arra volt elég, hogy vereséget szenvedjenek az akkor a José Manuel Barroso által vezetett PSD-től), ezáltal elveszítette abszolút többségét a parlamentben.

A párkeresés pedig igencsak fájdalmasnak ígérkezik. A német választásokhoz hasonlóan ugyanis a portugáloknál is szembetűnő volt a kisebb pártok előretörése. Igaz, ebből elsősorban a PS profitált, hiszen fő riválisa, a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) elől rengeteg voksot halászott el a CDS/PP konzervatív szövetség.

A harmadik erővé előlépő kereszténydemokrata–néppárti szövetség azonban aligha fog koalícióra lépni Sócratesszel. Ráadásul ez jó eséllyel elmondható a többi pártról is. A negyedik legtöbb szavazatot szerző Baloldali Blokk (BE) trockista-maoista politikusai még az őket követő kommunista–zöld szövetségnél (CDU) is radikálisabb antikapitalista nézeteket vallanak. Nem mellesleg mostani jó eredményüket nagyrészt éppen azoknak a korábban tipikus PS-szavazóknak köszönhetik, akik kiábrándultak Sócrates reformpolitikájából.

A reformfolyamat így zsákutcába került, annál is inkább, mivel a két hét múlva rendezendő helyhatósági választások esélyesének megint csak a PSD-t tartják. Sócrates ehhez képest a győzelem utáni percekben pártja választási programjának véghezvitelét ígérte, ezzel kapcsolatban az első komoly teszt a 2010-es költségvetés lesz.

Támogatást kellene kapnia ugyanakkor olyan óriásberuházásokhoz is, mint a nagy sebességű vasút vagy az új lisszaboni repülőtér; ezek nemcsak a kampány, de az elmúlt néhány év politikai botrányainak is a középpontjában álltak.

Némileg könnyíti Sócrates helyzetét, hogy az elmúlt időszak legunalmasabb választási kampánya legalább nem fulladt ígéretcsatába. Nem is igen fulladhatott, hiszen a helyi statisztikai hivatal tegnap 5,9 százalékos deficitet és 74,5 százalékos államadósságot prognosztizált erre az évre. Jobb híján Sócrates is „stabilitást” ígért és „felelősséget” vállalt a győzelem után – bár ennek megteremtésére sincs garancia.

Szintén a stabilitás fontosságára hívta fel a figyelmet a Portugál Iparszövetség (CIP) elnöke is. Francisco Van Zeller világossá tette: a befektetések érdekében fontos, hogy a kormány a stabilitást tartsa szem előtt, nem pedig a baloldal segítségét. A CIP egyértelműen egy PS/PSD nagykoalíció mellett áll ki, ez matematikai értelemben logikus, hiszen az ötvenszázalékos többséget csak ez a két frakció tudja biztosítani. A két nagy párt utoljára 1983-ban közösködött, ám politikai elemzők figyelmeztetnek: erre most semmi esély sem mutatkozik.

Szerény kapcsolatok

Magyarország és Portugália kereskedelmi forgalmi kapcsolatai – a legtöbb uniós tagországgal összehasonlítva – szerények, s a válság nyomán már tavaly is csökkent mind az exportunk, mind az importunk ebben a viszonylatban. Ez év első felében a forgalom még jobban zuhant, megközelítve a 30 százalékot. 

A működőtőke-kapcsolatokban is hasonló a helyzet. Becslések szerint a Magyarországon megtelepedett portugál  FDI állománya jelenleg 350 millió euró, igaz, az MNB legfrissebb adata (2007) 200 milliós állományt mutat – olvasható az ITD Hungary összesítésében. Szakemberek szerint több oka van annak, hogy a régi tagországok közül Portugáliának van az egyik legkevesebb tőkebefektetése Magyarországon. Például a jelentős földrajzi távolság, a gazdaság hosszú ideig tartó gyengélkedése és az eltérő befektetői prioritások.

A Magyarországon letelepedett és aktív tevékenységet folytató portugál vegyes vállalatok az építőipar, közműfejlesztés és az ingatlanpiac, a telekommunikáció, a parafa-feldolgozás és borászat, az autóértékesítés, az autólízing, valamint a nyomdaipar területén működnek. A portugál cégek eredményesek a metróépítés és -rekonstrukció (Consulgal), az építkezések, a vasúti- és közműfejlesztések (Neopul, SIMI, Somague), az alternatív energia (EDP, Matos), a műanyagipar (Logoplaste, Plásticos Futura), valamint a banki szolgáltatások (BES, Banif, Banco Primus) területén.

Portugáliában három kisebb magyar tulajdonú vállalat, illetve néhány magyar érdekeltség van jelen a szakipari kivitelezések, az építőipar, a vendéglátóipar, az idegenforgalom, különféle szolgáltatások és a kereskedelem területén.