Jó negyedév az önkéntes nyugdíjpénztáraknál

Az emelkedő piacok az önkéntes nyugdíjpénztárakra is kedvezően hatottak a második negyedévben – derül ki a Stabilitás Pénztárszövetség elemzéséből. A 29 adatszolgáltató piaci szereplő vagyonának értéke 59 milliárd forinttal, vagyis több mint 10 százalékkal gyarapodott április és június között, így az időszak végén már megközelítette a 640 milliárd forintot. A vagyongyarapodás annak ellenére következett be, hogy az önkéntes nyugdíjkaszszákból folyamatosan áramlik kifelé a megtakarítás. Ennek egyik oka, hogy az ügyfelek közül egyre többen mondják fel tagsági viszonyukat. A tendencia 2008 negyedik negyedévében indult: tavaly október elején még 1,27 millió tagja volt a Stabilitás önkéntes nyugdíjpénztárainak, az idei második negyedév végére ebből 1,22 millió maradt. A második negyedben egyébként 11,5 ezren léptek ki a kasszákból.



Az egy pénztártagra jutó vagyon 522 ezer forintra emelkedett a kasszáknál, ez lényeges bővülés a március végi 470 ezer után, de nem éri még el a 2007-es szintet, amikor 561 ezer forint jutott egy-egy kliensre. Az emelkedés egyébként csak részben köszönhető a hozamoknak, fontos szerepet játszanak a tavalyi befizetések után járó adójóváírások is. Az egy főre eső pénztári vagyon egyébként a munkahelyi pénztáraknál lényegesen magasabb, ez a munkáltatói támogatásokra vezethető vissza.
A tagdíjbevételek szerkezete szintén eltért a kasszáknál. A munkahelyi, ágazati pénztáraknál a munkáltatói befizetések aránya több mint háromszorosa a tagok befizetéseinek, és a független kasszák esetében is hasonló az arány. A banki és biztosítói hátterű intézményeknél ezzel szemben csak 85 százalékkal haladja meg a munkáltatói befizetések összege a tagok saját hozzájárulásait.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak a második negyedévben több mint 10 milliárd forintnyi nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetést teljesítettek. A járadékszolgáltatás továbbra sem kell a tagoknak, szinte kivétel nélkül egyösszegű kifizetést kértek. A nyugdíjcélú kifizetések mellett jelentősen nőtt a nem szolgáltatási jellegű, a felhalmozott tőke, illetve hozam terhére teljesített kifizetések volumene is.
Az aktuális időszakban a befektetések átértékelődése előnyösen módosította az állományt. Hasonlóan a magánnyugdíjpénztárakhoz, a kötvényállomány növekedése figyelhető meg. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve a hazai állampapírok portfólión belüli súlya nem sokat változott, a kasszák továbbra is vagyonuk hozzávetőlegesen 65 százalékát tartják magyar állampapírban. A részvény- és befektetésijegy-állomány viszont csökkent a vizsgált időszakban. Június végén a portfóliók vagyonának mindössze 6 százaléka volt részvényekben, és alig több mint 14 százaléka befektetési alapban.
Az összesített portfólió deviza- és földrajzi kitettsége, diverzifikációja nagyon alacsony. A negyedév végén a hazai pénzügyi eszközök súlya 89,4, míg a külföldi eszközök aránya csak 10,6 százalék volt, ez messze elmarad a magánnyugdíjpénztárakétól. Az önkéntes nyugdíjpénztári teljesítményekben az „egyportfóliós” modellt alkalmazó pénztárak hozama a negyedévben alulmúlta a választható portfóliós rendszert üzemeltető pénztárakét. Előbbiek súlyozott átlaghozama 9,66 százalékos lett, míg az utóbbiaké meghaladta a 11 százalékot.