További vágások jöhetnek

Nem akart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa meglepetést okozni, amikor tegnap 50 bázisponttal, három és fél éves mélybe, 7 százalékra eresztette az irányadó rátát. A monetáris tanács kis többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, volt javaslat 75 és 100 bázispontos kamatcsökkentésre is – mondta a döntést követő sajtótájékoztatón Simor András, az MNB elnöke. A monetáris vezető szerint kérdéses, hogy a válság után milyen pályára áll az ország. Az utóbbi hónapokban a magyar gazdaság elvált a régiós növekedéstől. Az MNB ebben a helyzetben nem tud hosszú távú kamatpályát tervezni, havonta dönt a rátáról – mondta Simor. Mivel megnövekedett annak a valószínűsége, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos céltól, a monetáris tanács úgy látja, inflációs szempontból nemcsak lehetséges, de szükséges is a kamatcsökkentés – tette hozzá Simor.

Emiatt úgy látják az elemzők, hogy bár a jegybank folytatja a csökkentéseket, annak ütemén lassítani kényszerül a következő hónapokban. A világszerte tapasztalható likviditási bőség ugyan támogatja, hogy folytatódjon itthon a kamatvágási sorozat, s mivel a fejlett országok vezetői az elkövetkező két-három negyedévben előreláthatólag nyitva hagyják a pénzcsapokat, az MNB-nek is nagyobb tere nyílik a monetáris lazításra. A jövő év közepén vagy akár már a választások közeledtével azonban megfordulhat a piaci szélirány – mondja Orosz Dániel, az Axa szakértője. Az elemző szerint 2010 második negyedévében, mikor a világ jegybankjai megkezdik a kamatemeléseket, és nyugaton beindul a fiskális ösztönző programokat finanszírozó szuverén kötvénykibocsátások dömpingje, a kamatpálya várhatóan már 5,75-6 százalék körüli szintre süllyedhet. Az elemző szerint hosszabb távon mindenképpen meg kell maradnia a viszonylag magasabb hazai prémiumszintnek ahhoz, hogy jövőre is eladhatók maradjanak a magyar állampapírok, s emiatt lassítani kell a vágások ütemét. Orosz szerint a jegybank az idén még kétszer csökkenthet 25 bázisponttal.

Németh Dávid, az ING szakértője úgy látja, a keresletszűkülés egyszeri hatással van a pénzromlás ütemére; középtávon a növekedés és az importált infláció is kockázatokat jelent. A közgazdász szerint számos kockázat akad a fiskális oldalon, ezért lassítani kell a kamatcsökkentést, nehogy újra túlvágjon a jegybank. Németh szerint a választási rizikó nélkül is sok a bizonytalan tétel a költségvetésben, és nő a veszélye, hogy a kormány feléli a beépített tartalékait. Ez azért kényes, mert a befektetők arra számítanak, hogy Magyarország jöhet ki a térség legerősebb fiskális pozíciójával a válságból. Ám ez a látszat csak addig tartható fenn, amíg észre nem veszik a lazítási szándékot, ami ha bekövetkezik, akár még magasabb kamatfelárat is követelhetnek a befektetők, és rossz esetben ismét elszállhat a forint. Németh Dávid szerint is 6 százalékon áll meg a kamatcsökkentési ciklus.

Bár várható még további vágás, a jegybanki kommentárból is kiolvasható volt az óvatosság: a világgazdaság törékenysége továbbra is nagyobb tartalékolást igényel a költségvetési hiány kordában tartására – hívja fel a figyelmet Stuart Bennett, a Calyon Bank elemzője, aki szerint szintén lassul a ciklus az év hátralévő részében. Más véleményt fogalmaztak meg a Barclays Capital szakértői, Christian Keller és Arko Sen szerint a vártnál meredekebben eső infláció miatt megmarad a jegybank 50 bázispontos lépéssorozata egészen az 5,00 százalékos szintig, amelyet akár már februárban elérhet a ciklus.

A jegybank tegnapi döntésére a forint erősödéssel reagált, a 265-ös határt is sikerült áttörnie, és idei csúcsára erősödött az euróval szemben. Németh szerint a 262-es szinten találkozhat a következő ellenállással, fundamentálisan viszont a 275 forint körüli árfolyam az indokolt. Az elemző szerint a jövő év elején 285 és 290 közötti sávban várható az árfolyam. GT