BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kell-e konszolidálni a közösségi cégek adósságát?

Immár 300 milliárd forint közelében jár a két nagy közösségi közlekedési vállalat, a BKV és a MÁV adóssága. Az ellenzék szerint a konszolidációra már jövőre sort kell keríteni, a kormány azonban mindenképpen a reformok végrehajtásához kötné az állami segítséget.

Oszkó Péter, Pénzügyminiszter
Alkalmazkodás
„A válság alkalmazkodásra késztette az egész országot. Ezen a folyamaton át kell menniük az állami vállalatoknak is. Márpedig ha automatikusan konszolidálnánk ezeket a cégeket, azzal számukra azt jeleznénk, hogy minden maradhat a régiben, nincs szükség üzleti modelljük áttekintésére, fájdalmas, de szükséges lépések megtételére. Ez pedig azt eredményezné, hogy egyre többet kellene rájuk költeni az adófizetők pénzéből. Aligha járható ez az út: mindenütt a korábbinál jóval erőteljesebben kell érvényesülnie a hatékonysági követelményeknek. Ebben a szellemben folyik a munka a MÁV-nál, és ennek alapján állapodtunk meg a fővárossal a BKV helyzetének rendezéséről. A közlekedési vállalatoknak komoly hatékonyságnövelő, költségcsökkentő, modernizációs döntéseket kell meghozniuk.”

Varga Mihály, A Fidesz alelnöke
Reális képet
„A kormánynak elemi kötelessége, hogy reális képet adjon a költségvetés valódi helyzetéről. Komoly félelmünk, hogy a 2010-es büdzsét terhelő számos tétel egyelőre nem jelenik meg a tervezésben. Ezek közül mindenképpen ki kell emelni a BKV 80 milliárd és a MÁV mintegy 220 milliárd forintos adósságát. E tételek fölött nem szabad elsiklani, hiszen a tartozások sokszor a beszállítóknál csapódnak le. Többek között e két állami vállalat adóssága is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon igen nagy a körbetartozások aránya. Gyakran a közösségi közlekedéssel közvetlen kapcsolatban nem álló vállalkozások számára is súlyos teherré válik a nemfizetések láncolata. Ezeket a tetemes adósságokat tehát minél előbb be kell mutatni és kezelni kell.”

Ikvai-Szabó Imre, Budapest főpolgármester-helyettese
Elodázott kezelés
„Az állami konszolidáció tüneti kezelés, nem oldja meg a problémákat, csak elodázza őket. A tömegközlekedési cégek finanszírozását hosszú távon kell megoldani. Az államnak nem alkalomszerűen, hanem folyamatosan kell kivennie a részét a cégek üzemeltetéséből. Ehhez egy paradigmaváltásra, egy teljesen új szemléletre van szükség a BKV finanszírozásában. Erre tesz kísérletet az az új koncepció, amelyet az elmúlt hetekben dolgoztunk ki a kormány szakembereivel, és szerdán a Fővárosi Közgyűlés is elfogadott. Ez az egyenlő szerepvállalásra és a racionális cégirányításra épül. Így hosszú távon is elérhető, hogy a BKV hitelfelvétel nélkül is hatékonyan és veszteségmentesen működjön. Ez pedig a jelenlegi 80 milliárd forintos hitel mellett elképzelhetetlen.”

Antali Károly, Miniszteri biztos
Kétféle értelmezés
„Ha a konszolidáció alatt a hazai infrastruktúra és a szolgáltató társaságok reorganizációját értjük, akkor határozottan igen a válaszom, hiszen ezen dolgozom nap mint nap. Ha a kormányváltásonként szokásos, jelentős mennyiségű pénzügyi injekciót értik alatta, akkor a válasz egyértelműen nem, hiszen ezzel csak azt az egyre mélyülő finanszírozási spirált folytatnánk, ami eddig történt. Hosszú távú tervekre, pontos nyilvántartásokra alapozott beruházási döntésekre, a folyó működés stabil finanszírozására, az indokolt beruházásokhoz szükséges források visszafizetésére alapozott, cégszerűen működő szolgáltatókra van szükség. Ezt csak 15-20 éves időtávon gondolkodva, a tulajdonos minden más szereptől való elkülönítésével biztosítható.”

Németh Dávid, Az ING Bank makroelemzője
Érdemes várni vele
„Konszolidálni bármikor lehet, eddig is megtették négyévente, az igazi kérdés, hogy mikor éri meg. Ha szerkezeti változásokat hajtanának végre a közösségi közlekedésben, és átlátható, hatékony működésre szorítanák ezeket a vállalatokat, egyidejűleg megfelelő finanszírozási rendszert tennének mögéjük, akkor még csökkenhetne is idővel az adósságállományuk, amit át kellene vállalni. Már csak az IMF várható ellenállása miatt is érdemesebb lehet jövőre még egy viszonylag alacsonyabb hiányt tartani, majd amikor az új gazdálkodási feltételek kialakultak, akkor lépni az adósságállomány ügyében, valamikor 2011-ben. Arra persze még így sem lehet számítani, hogy nyereséget fognak termelni a közlekedési vállalatok, hiszen ez nagyon kevés helyen működhet.”

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.