Górcső alá kerülnek a szerződés megkötése előtti hitelezői magatartásra vonatkozó rendelkezések (különösen az ügyfelek előzetes tájékoztatásának elvei), illetve az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések is. Ez utóbbi keretében vizsgálják azt is, hogy az intézmények kizárólag a kódexben meghatározott egyoldalú szerződésmódosításra felhatalmazó oklistában szereplő feltételek bekövetkezésekor emelnek-e egyoldalúan a hitel kamatán vagy egyéb költségén, illetve érvényesítik-e az ügyfél számára kedvező változásokat. Emellett a felügyelet ellenőriz egyes a végrehajtási eljárást megelőzően tanúsítandó hitelezői magatartásra vonatkozó rendelkezéseket is, például a vételi opció érvényesítésére vonatkozó elvet, továbbá azon elvet, amely előírja, hogy az intézmény milyen módon lépjen kapcsolatba és tájékoztassa a fizetési késedelembe esett adóst annak érdekében, hogy megelőzze a hitelszerződés felmondását. A közlemény leszögezi: ha a felügyelet megállapítja, hogy az intézmények gyakorlata nem felel meg a kódex rendelkezéseinek, fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A pénzügyi szolgáltatók egyébként – legalábbis a jegybank vonatkozó statisztikái szerint – eddig elég vegyesen teljesítettek az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó elvek tekintetében. A forinthitelek kamatainak a mozgása – legalábbis részben – követte a jegybanki, illetve bankközi ráták csökkenését: a hazai devizában denominált lakáshitelek átlagkamata például a februárig tartó egy év alatt csaknem 2,8 százalékponttal mérséklődött. A közelmúltban pedig több szolgáltató is jelezte, hogy csökkenti árait: a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. például épp tegnap jelentette be, hogy 0,5, illetve 0,6 százalékponttal mérsékelte lakáscélú áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönei kamatát. A devizahiteleknél – a forrásköltségek csökkenése ellenére – viszont jóval visszafogottabbak a mozgások a piacon: az euróalapú lakáshitelek átlagkamata például gyakorlatilag változatlan az egy évvel korábbihoz viszonyítva, alig néhány bázisponttal csökkent.
Stop a PSZÁF-elnöknek
Alkotmányellenes az a törvény, amely a PSZÁF elnökét rendelkezéskiadási joggal ruházta volna fel – mondta ki szerdán az Alkotmánybíróság. A jogszabály a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, a viszontbiztosítási és a befektetési vállalkozási törvényt módosította úgy, hogy az e területeken tevékenykedőkre bocsáthatott volna ki rendelkezést a PSZÁF elnöke. BM
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.