A bálnák megakadályozhatják Izland uniós csatlakozását

Izland a 2008-as gazdasági összeomlása miatt határozta el magát az EU-csatlakozás mellett. A szigetország gazdaságát minden bizonnyal nem rengette volna meg ennyire a világgazdasági válság, ha az euró védelmét élvezi. A tárgyalás során 35 tematikus fejezetről fognak tárgyalni. A csatlakozás előkészületei közben számos ütközési pont rajzolódott ki az EU és Izland között.

A bálnavadászat

Ez a probléma okozhatja a legtöbb fejtörést a tárgyalóknak, ugyanis Izlandon hagyomány a bálnavadászat, az EU-ban ezek az állatok viszont védettnek számítanak. „Izland a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács tilalma és számos ország tiltakozása ellenére, a 2009-2013 közötti időszakra, 150 barázdásbálnában határozva meg a kvótát, továbbra is engedélyezi a kereskedelmi célú bálnavadászatot a vizein.” Egy izlandi diplomata úgy fogalmazott, hogy „Izland kezdőpozícióként szeretné fenntartani kivételes helyzetét, és megőrizni ezt az évszázadok óta fennálló, fenntartható hagyományt”.

Jon Danielsson, a London School of Economics kutatója szerint a halászati politika az EU legrosszabbul szabályozott és irányított területe, az izlandi halászati politika viszont „relatív fenntartható rendszer”.  A halászat tehát Izland gazdaságát meghatározó és jelentősen befolyásoló iparág. Nagy kérdés, hogy ez EU ezt mennyire veszi majd figyelembe.

A környezetvédelem

Steven Vanackere belga külügyminiszter szerint a környezetvédelem egy fontos kérdése lesz a tárgyalásoknak, de nem fejtett ki részletesen, hogy mire gondolt. Sejthetjük, hogy például a sok alumíniumolvasztó üzemre, és azok környezetkárosító hatására, ami egyik fő pillére az izlandi gazdaságnak. 

Icesave és a pénzügyi rendszer

A külföldi fiókokban lévő betétesek kárait nem térítette meg Izland, ez Hollandiának és Angliának fáj, ugyanis ezek az államok fizették meg a károkat. A tárgyalások során ezzel is foglalkozni fognak. „Az Európai Tanács által június 17-én elfogadott dokumentum holland és brit nyomás hatására kitér a problémára. Eszerint a tárgyalások célja, hogy Izland eleget tegyen a már meglévő kötelezettségeinek, köztük azoknak, melyeket az EGT-megállapodás értelmében az EFTA felügyeleti hatósága megállapított. A felügyeleti szerv felhívta Izland figyelmét, hogy európai irányelveket sért azzal, hogy az izlandi betéteseket másként kezeli, mint a brit és holland betéteseket.” Izlandnak javítania kell a pénzügyi rendszerén és a bankbetétek szavatolásán.

Államháztartás

Reykjavík arra kényszerül, hogy hiteles fiskális stratégiát alakítson ki, szerkezeti reformokat hajtson végre és konszolidálja az államháztartás helyzetét. 

A lakosság már nem akarja

Az izlandi lakosság nagyobb része már nem támogatja a csatlakozást. Stefan Füle bővítésért felelős EU-biztos úgy gondolja, hogy objektívebb információkra és tájékoztatásra van szükség az Európai Unióról és annak politikájáról. Ez elsősorban az izlandi kormány feladata lesz.