Az Európai Unió akkor is bevezeti a bankadó valamely formáját, ha az EU-n kívüli országokkal nem sikerül közös álláspontra jutni a kérdésben. Mégpedig annak ellenére kész erre, hogy tudja: egy ilyen teher egyoldalú bevezetése ronthatja az európai bankok versenyképességét. A huszonhét tagállam mindenesetre igyekszik legalább egymás között megállapodni a tervezett bankadó részleteiben, továbbá a pénzügyi tranzakciókra kivetendő teher (Tobin-adó) ügyében, még azelőtt, hogy október 22-én Dél-Koreában összeülnek a G20 országainak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a kérdés megvitatására.
Az uniós konszenzus elérése érdekében a belga elnökség szeptember 7-re összehívta az EU pénzügyminiszterei tanácsának ülését. Hagyományosan szeptemberben nem szokott hivatalos ülést tartani az Ecofin, csupán a soros elnökséget adó ország meghívására gyűlnek össze informálisan a pénzügyminiszterek.
További részletek a holnapi Világgazdaságban
A pénzügyi intézetek különadója világszerte foglalkoztatja a közvéleményt, a politikát és a közgazdászokat is. 2008-ban a világon végigsöprő válság, ami a pénzügyi szektorból indult el, megkövetelte az államoktól, hogy megmentsék a bankokat a csődtől. Ha hagyták volna bedőlni a pénzintézeteket, akkor valószínűleg még mélyebb válsággal kellett volna szembenézni. A közgazdászok szerint egyes bankok akkorára nőttek, hogy nem szabad engedni, hogy csődbe menjenek.
Gordon Brown Nagy-Britannia volt miniszterelnöke már februárban globális bankadó bevezetéséről beszélt, és úgy gondolta, hogy a G20-as csúcson megállapodás lehet a különadóról. Mint tudjuk, jelenleg is viták zajlanak, és nem történt megegyezés a kérdésben.
A Nemzetközi Valutaalap áprilisi javaslata nagy vitát váltott ki a pénzügyi szervezetek különadójáról. Az akkori tervezet a bankszektor profitjának megcsapolására irányult, illetve egy válságkezelő alap felállítását javasolta. A legnépszerűbb álláspont jelenleg a bankok mérlegfőösszegének megadóztatása, amelynek nagysága nem biztos, hogy jól mutatja a bankok profitját.
A fejlett államok (EU, USA) sikeres bankmentéseinek eredményeképpen joggal várják el, hogy most a bankok fizessenek (legalább azért, hogy ne következhessen be hasonló összeomlás). A G20-ak találkozóján a tagállamok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a globális bankadó kivetéséről vitáztak. Júniusban az EU és az USA is a bevezetés mellett tette le voksát, de Kanada például nem támogatta az elképzelést, ugyanis a kanadai bankok sértetlenül vészelték át a válságot.
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök szorgalmazta a bankadó bevezetését, de annak globális kivetésére nem történt megállapodás. A G20-ak ugyanakkor nem akadályozták meg, hogy az adót támogató országok bevezessék azt. Brazília, Oroszország, India, Kína, valamint Kanada sem tartotta szükségesnek a bankadó bevezetését.
A német bankadó a mérlegfőösszeg maximum 0,04 százaléka lehet, és 10 milliárd euró alatt 0,02 százalék. Ez jelentősen alacsonyabb a magyarnál, ami módosítások után az MFŐ 0,5 százaléka 50 milliárd forint felett, alatta 0,15 százalék.
Az EU tagországainak vezetői még júniusban megállapodtak a 2011-2020-as gazdaságpolitikai stratégiáról, amely tartalmaz egy banki adó kivetését. A bankadóról folyó viták középpontjában az áll, hogy felhasználhassák-e a költségvetési hiány csökkentésére, vagy elkülönített alapokban kezeljék a befolyt pénzeket.
Magyarország éllovasa a bankadó bevezetésének, és lehetséges, hogy a térségbeli államok követik példánkat, de az is meglehet, hogy EU-szinten kerül bevezetésre a különadó.
Az Európai Bankszövetség büntetésnek tartja a magyar bankadót, arra hivatkozva, amit a Költségvetési Tanács is jelzett, hogy gátolni fogja a gazdaság növekedését. A kritika továbbá az volt, hogy több hitelező céget is veszteségessé tehet. A magyar mérlegfőösszegre vetített 0,5 százalékos különadó igen magasnak minősül, az eddigi EU-s javaslatok egyike sem tartalmazott ilyen magas adókulcsot.
A magyar bankadót bírálók között volt az IMF és a Költségvetési Tanács is. A KT szerint az adó teljes mértékben kifejti növekedésfékező hatását, és a bankok mintegy 80 milliárd forintot az ügyfelekre fognak hárítani, ami csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.
A Világgazdaság Online számításai szerint már 2010-ben számos pénzintézet veszteséges lehet Magyarországon, ha nem hárítják át a bankadót az ügyfelekre.
Még a Financial Times is cikkezett a magyar bankadóról , és vélekedésük szerint drasztikusan módosítani kellett volna a bevezetés előtt. A GDP 0,7 százalékát kitevő adó négyszer nagyobb, mint amit a hasonló intézkedésektől várnak.
Orbán Viktor elmondta, hogy Angela Merkel egyetért a magyar bankadóval, de a kivetés okában nem feltétlenül egyezett az álláspontjuk. A német kancellár a válsággal szembeni küzdelemnek nevezte, a magyar miniszterelnök pedig szükséges lépésnek a költségvetési hiány tartása érdekében.
A legnagyobb probléma Magyarországon az adó mértékén kívül annak felhasználása; vagyis az, hogy a költségvetés foltozására költik.
Az EU tagországok pénzügyminiszterei jelenleg is „birkóznak” a bankadó kérdésében. Számos tényező alakíthatja az egységes európai bankadót, például a bankok mérete, az adó kivetésének alapja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.