Gazdaságpolitikai fordulat - Magyarországról írnak külföldön is

Orbán Viktor kormánya azonnal munkához látott, és nemcsak a vezetőcserékben és az alkotmányzásban volt hiperaktív, de elérte azt is, hogy a külföldi gazdasági lapok naponta cikkezzenek Magyarországról.

A kormány nehéz helyzetbe került a választások után: a kétharmados győzelemmel nem mondhatták, hogy az ellenzék hátráltatja a törvényhozást, rajtuk múlik, mi fog megvalósulni a programjukból. Nem is okozott csalódást a kormányzó szövetség, az Orbán-kormány szándéka szerint tartja magát a 2010-es hiánycélhoz, míg a 2011-es hiány tartása jelenleg is vita tárgyát képezi.

Orbán Viktor 29 pontja

A kormányfő 29 pontban tárta fel a Fidesz-KDNP akciótervét , melynek leglényegesebb pontjai: a társasági adó 19-ről 10 százalékra való csökkentése 500 milliárd forint nyereségig (ezzel effektív 10 százalékra csökkentették az adókulcsot, ugyanis a nagy cégek „osztódással” kerülhetik el a nagyobb adóteher fizetését), az egykulcsos 16 százalékos SZJA, és mindezek kompenzálására a pénzügyi szervezeteket sújtó különadó, mely 2010-re 200 milliárd forintot ró az intézetekre.

Az adóváltoztatásokat nem fogadták kitörő örömmel a gazdasági szereplők. Az irányokat üdvözlik, de a munkavállalók után fizetendő járulékok csökkenésének egyes vezetők jobbnak tartották volna.
A Költségvetési Tanács szerint az adóváltozások hatására jelentős adóbevételektől esik el a büdzsé. A KT úgy számol, hogy a társasági adó 10%-os kulcsának kiterjesztése a költségvetés elsődleges egyenlegét rontja az elkövetkezendő években. 2010-ben 53,4 milliárd forinttal, míg 2011-től 2014-ig évente több mint 100 milliárd forinttal. Az SZJA módosítások miatt 2010-ben 7,6 milliárd forinttal lesz kevesebb adóbevétel, a további években több mint 15 milliárd forint lesz a vesztesége a büdzsének ebből a tényezőből adódóan.

A Reuters által megkérdezett elemzők egyensúlyi bravúrnak nevezték a kormány 29 pontját, ugyanis gyökeres átalakítást is jelentenek, egyúttal deficitcsökkentők is – ilyen például a devizaalapú jelzáloghitelek tiltása. Az Európai Központi bank szerint a devizahitelek betiltása ellentétes lehet az Európai Unióról szólüó szerződéssel. Az EKB szerint a banki különadó több szempontból is aggályos. A szabályozás miatt egyebek mellett sebezhetőbbé válhat a pénzügyi rendszer, drágulhat a háztartások és a vállalkozások hitelfelvétele, és a különadó végeredményben késleltetheti a magyar gazdaság kibontakozását. A Reuters által megkérdezett elemzők véleménye szerint az adórendszer reformja pedig gazdaságpolitikai fordulatot jelent.

A bankadó növekedési fék, de javítja az egyenleget

A Költségvetési Tanács szerint a bankadó fékezi a növekedést, és az ügyfelekre fogják hárítani a pénzintézetek az adó nagy részét. A bírálók úgy vélik, hogy a bankadóval kapcsolatos legnagyobb probléma annak felhasználása, vagyis az, hogy nem egy elkülönített alapba helyezik, hanem a költségvetés foltozására használják fel a befolyt pénzt.  A Saxo Bank úgy véli, hogy a bankadó legrosszabb esetben el is mélyítheti a gazdasági válságot; a gazdaság valós problémáit nem oldja meg és fékezi a növekedést. A magánszektor beruházásai szükségesek a válsághoz való kilábaláshoz, amihez „olcsó” hitelekre van szükség - írja a Saxo.

Az IMF hazaküldése: Viktokrácia

A kormány szembekerült az IMF-fel is, többek közt a bankadó miatt. A Nemzetközi Valutaalap bírálta a magyar bankadót, de az „kőbe van vésve”, így a kormány nem volt hajlandó változtatni rajta.

A Valutaalapnak az sem tetszett, hogy a kormány a jegybank függetlenségét veszélyezteti azzal, hogy csökkenti Simor András 8,3 millió forintos fizetését 2 millió forintra. Az EKB is hasonló álláspontot fogalmazott meg, mint az IMF.

Az IMF-tárgyalások váratlan megszakadását a piac negatívan fogadta, a forint meredeken zuhanni kezdett. A Moody’s és az S&P is felülvizsgálja a magyar adósbesorolást, és a besorolás rontását helyezte kilátásba. A Der Standard szerint viszont az IMF magatartása nagy disznóság, az IMF kettős mércét alkalmaz, és Magyarországnak nincs szüksége hüvelykujjszorításra. „Miután a magyarok nem akartak további, az EU által követelt takarékossági intézkedéseket a nyakukba venni, a nemzetközi szervezetek leállították a tárgyalásokat, és zárolták a támogatásként megígért pénzt" – írta Ernst Michael Brauner.

A The Times konzervatív napilap „Viktokráciáról” és a nemzeti szuverenitás visszaszerzéséről cikkezett. A napilap szerint az IMF ugyan elment, de nem omlott össze a gazdaság. A Financial Times egy friss bejegyzéséből az olvashat ki, hogy a nemzetközi befektetői hangulatnak köszönhető, hogy Magyarország képes finanszírozni magát. Ha ismét eluralkodik a félelem és kockázatkerülő magatartás lesz jellemző, akkor a befektetők elfordulhatnak Magyarországtól. Mark Weisbrot nem így gondolja, a Guardian hasábján fejti ki véleményét, melyben az Orbán-kormányt dicséri, úttörőnek minősíti, hogy szembemegy az IMF-fel. Ez a többi kormányt is arra sarkallhatja, hogy ne kövesse az IMF által preferált megszorítások politikáját. Weisbrot szerint a drasztikus megszorítás és az adóemelés megöli az amúgy is gyenge növekedést.

ÚSZT

Az Új Széchenyi Terv a kormány egyik legvitatottabb intézkedése. A gazdaság szereplői úgy vélik, hogy nem elég konkrét, nincsenek pontosan meghatározva a források – az ÚSZT nagyrészt EU-s forrásokra támaszkodik. A fő problémát az okozhatja, hogy Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt van, így ragaszkodnia kell az alacsony költségvetési hiányhoz, és jövőre tovább kell azt csökkentenie, ellenkező esetben az EU megvonhatja azokat a forrásokat, melyeket a kormány az ÚSZT-re csoportosított át. Talán ez a legkritikusabb pontja annak, hogy sikeres lesz-e az Új Széchenyi Terv. A tervben a KKV-k kerülnek a középpontba, a kormány úgy véli, hogy a kis- és közepes vállalatok képesek új munkahelyeket teremteni.  Az ÚSZT-ről részletesen itt olvashat!

A kormány a belügyekben, a belpolitikában is számos változtatást kezdeményezett és néhányat már meg is valósított.

A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat és az Alkotmánybírák

A kormány megszavazta a Nemzeti együttműködési Nyilatkozatot, melyet Orbán Viktor nyújtott be. Az új rendszer részeként módosították az alkotmányt. Csak a Fidesz-KDNP többség szavazta meg, hogy a jövőben nem a parlamenti pártok frakciójának egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tehet javaslatot az Alkotmánybíróság tagjaira, hanem a pártok által szerzett mandátumok arányának megfelelő összetételű, nyolctagú bizottság. Valamint kivették az alkotmányból a Horn Gyula által betett négyötödös szabályt, amely szerint az új alkotmány előkészítésének szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.

Így történhetett meg, hogy Stumpf István alkotmánybírói pozícióba kerül.  Az MSZP szerint távozik a köztársaság és az állampárt lép helyére.

A NENYI kifüggesztését megtagadta Sólyom László is, így a Köztársasági Elnöki Hivatalban nem függesztették ki, de az Alkotmánybíróság sem függesztette falára a nyilatkozatot.

Egy közösségi portálon „ellenforradalmi mag” is alakult, olyan vélekedések is napvilágot láttak, hogy az illemhelyre függesszék ki a NENYI-t, ugyanis az emberek ott fordulnak meg a legtöbbször. Az Economist címoldalára is kikerültünk: Magyarország, a forradalom, ami nem volt címmel. Vélekedésük szerint a forradalmat általában észre szokták venni, és nem kell kifüggeszteni.

A médiatörvény

A Magyar Közlönyben már megjelent, hogy Orbán Viktor Szalai Annamáriát nevezte ki a Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének augusztus 11-ei hatállyal, 9 évre a módosított médiatörvény értelmében. A törvényről bővebben itt olvashat!

Új köztársasági elnök: lejátszott meccs volt

Schmitt Pál már tudta, hogy ő lesz a Köztársasági elnök, aki – saját bevallása szerint is – egyensúly lesz inkább, mint ellensúly, ugyanis véleménye szerint arra ott van az ellenzék. A beiktatásra az ellenzék és Sólyom László sem ment el. A köztársasági elnök viszont eddig példa nélküli módon részt vett a kormányülésen.