Évi 5-10 ezer bérlakás kell
Magyarországon a szakma képviselői elsősorban költségelvű, közösségi bérlakások építését tartják fontosnak, amelyek a középosztálynak – a bérből és fizetésből élőknek, a nyugdíjasoknak, a pályakezdőknek, a gyermeket vállaló fiataloknak – nyújtanának lakhatási alternatívát. Az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen lenne a programban, már csak azért is, mert ennek révén számtalan kedvező hatás érvényesülhet a gazdaságban. Egyebek között mobilizálódhat a munkaerőpiac, új munkahelyek létesülhetnek, fejlődhet a hazai háttéripar, lökést kaphat a szakképzés, kifehéredhet az építőipari szürkegazdaság, s nem utolsósorban érték jön létre. Évi 5-10 ezer bérlakás megépítése lenne indokolt a szakma szerint, a rendszer fokozatosan, 20-30 év alatt épülne ki.
Az építészek barnamezős városi környezetben látják a bérlakásprogram beindításának a lehetőségét, itt ugyanis megvan az alapvető infrastruktúra, s a tömegközlekedés is könnyen elérhető. Számításaik szerint a komplex program 2011-re fejeződhet be, a kiviteli tervek 2012 első felében készülhetnek el, s 2013-ban indulhat el a kivitelezés. Vagyis a legütemesebb készülődéssel is csak 2-2,5 év múlva lennének mérhetők a program eredményei, s húsz év után lehetne kijelenteni: minőségi változás következett be a lakáspiacon és az otthonhoz jutásban.
Maráczi Zsolt, a TLE elnöke szerint az állami támogatások csak átfutó jelleggel mutatkoznak a költségvetésben, a kiadások ugyanis a különböző adóbevételeken keresztül megtérülnek. A TLE egyébként többféle – kamat-, bérlő-, tőketámogatásos, tőkebefektetési, önkormányzati, vegyes – modellt is kidolgozott, és ezek finanszírozási szükségleteihez „bérlakás-építési kalkulátort” készített. A számítások kiindulópontjaként havi és négyzetméterenkénti 1000 forintos bérleti díjat vettek figyelembe. A szakember szerint indokolt lenne uniós forrásokat is becsatornázni a rendszerbe.
Ezzel kapcsolatban Pásztor Zsolt, az EUfund Consultants Kft. ügyvezetője rámutatott, egyelőre nagyon korlátozottan lehet erre a célra igénybe venni EU-s támogatásokat. A jelenlegi hétéves költségvetési időszakban rendelkezésre álló 8000 milliárd forintos keretnek mindössze a töredéke, összesen 40 milliárd – azaz évi öt-hat milliárd – forint használható lakással kapcsolatos kiadások finanszírozására. Önmagában persze ez sem kis összeg, ebből például mintegy 5000 bérlakás épülhet fel évente. Szükség van tehát arra, hogy elérjük – más érintett tagországokkal közös lobbizással –, Brüsszel enyhítsen a kritériumokon, s járuljon hozzá a közösségi források ilyen irányú átcsoportosításához.
Seres László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára örömmel nyugtázta a szakma javaslatait, mint mondta, ezek mellett is váratlanul nagy számban érkeztek észrevételek az Új Széchenyi-terv vitairata otthonteremtési fejezetéhez, melynek egyik eleme a bérlakásépítés. Ez is mutatja, széles konszenzus mutatkozik a kérdésben. A kormány a végleges koncepció kialakításakor támaszkodik majd a beérkezett véleményekre – hangoztatta. Ugyanakkor megerősítette, hogy az öngondoskodási, előtakarékossági formáknak is nagy szerepük lehet a jövőben, a lakás-takarékpénztárak konstrukciói különösen jó irányt mutatnak. BJA
Betelt a piac?
Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének az elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakásépítő cégek mára kivéreztek, a tartalékaikat élik fel. Ezért gyors intézkedésekre lenne szükség, olyan konstrukciókat kell mihamarabb kidolgozni, amelyek nyomán ténylegesen beindulhatnak az építkezések. Arra is rámutatott: több nagyvárosban már betelt a piac, üresen állnak, bérlőre várnak a megépített lakások. Azt is megemlítette, hogy a minőség gyakran csak papíron követelmény, azért sok a silány színvonalú építmény, mert nincs számonkérés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.