ÁSZ feljelentés a 4-es metró miatt

Az ÁSZ megállapította: a beruházás folyamán a magyar államnak és a Fővárosi Önkormányzatnak okozott vagyoni hátrány a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzési eljárásokból, a teljesítéssel arányban nem álló díjfizetésekből, továbbá a felelőtlen, a nyilvánvalóan és előreláthatóan kárt okozó szerződés-kötési gyakorlatból adódott. A feljelentést az ÁSZ a Fővárosi Főügyészségnek juttatta el.

A kormány kezdeményezze a finanszírozási szerződések módosítását annak érdekében, hogy az állam műszaki-gazdasági és pénzügyi kontroll pozíciója erősödjön – javasolta az ÁSZ. „Kezdeményezze a szerződés kiegészítését azzal, hogy a Fővárost az állami támogatás visszafizetésének kötelezettsége terheli, ha a BKV Zrt.-t privatizálja vagy az állami támogatással megvalósított beruházás bármely létesítményét a társaság elidegeníti.”

Az ÁSZ összegzésében olvasható: az I. és a Keleti pályaudvar - Bosnyák tér közötti II. szakasz teljes költsége a vonatkozó kormányhatározat szerint 2002. évi áron, áfa nélkül 264,5 milliárd forint volt. A DBR kimutatása szerint folyóáron számítva a 4-es metró (I. és II. szakasz együtt) tervezett költsége 537,0 milliárd forint.

A Főváros 2004 szeptemberében hagyta jóvá a beruházás engedélyokiratát, amely szerint a 4-es metró I. szakasza átadásának határideje 2009. év vége volt, a beruházás folyóáras költségét 236,5 milliárd forintban határozták meg. Az engedélyokirattól eltérően a beruházás határidőben nem valósult meg, a legutolsó ütemezés szerint a forgalomba helyezés 2013. II. felében várható. A beruházás folyó áron számított költsége folyamatosan emelkedett, az aktuális prognózis szerint 370 milliárd forint.

Nemzetközi összehasonlításban1 a budapesti 4-es metró I. szakaszának 1 kilométerre eső megvalósítási költségeként 214 millió euró összeget vettek figyelembe. Ennek 10 európai metró építésével való összehasonlítása alapján a 4-es metró bizonyult a legdrágább vonalnak a párizsi után – állapította meg Az ÁSZ. Ez arra vezethető vissza, hogy az I. szakasz sűrű állomáskiosztással épül, az egylégterű állomásszerkezetek építészeti megoldásainak költsége meghaladja az átlagot, valamint a járműtelep kapacitása kielégíti a II. szakasz járműigényét is.

A városháza álláspontja

Mivel a főváros vezetői szerint Domokos László ÁSZ-elnök, korábbi fideszes képviselő az eljárási szabályokat megszegve, a hivatalos publikálás előtt idézett rendszeresen a 4-es metró ügyét vizsgáló jelentésből, a budapest.hu oldalon nyilvánosságra hozták a jelentés teljes szövegét, Demszky Gábor reakciójával együtt.

Mint írják, mindezt nem annak reményében tették, hogy a számvevőszék "megváltoztassa az előre bejelentett ítéletet", hanem azért, hogy a ciklusból hátralevő néhány napban a nyilvánosság értesüljön a főváros álláspontjáról.

Az ÁSZ még augusztus végén adta közre a jelentés első tervezetét, ennek azonban egy részét visszavonták. A fővárosi közlemény szerint a meghátrálás oka az volt, hogy Budapest és a BKV szakemberei felhívták a figyelmet az "ordító hibákra és téves ténymegállapításokra".

A politikában rendkívül szokatlan lépés előzménye az, hogy Domokos László többször is beszélt már a jelentés részleteiről, a városvezetés szerint koncepciózusan a metróberuházás ellen szólva. A zárszámadás parlamenti vitájában is külön beszélt az ÁSZ-elnök a 4-es metróról, akkor azt mondta, több ponton is alapos gyanú merült fel, hogy vizsgálni kell a büntetőjogi felelősséget is, majd később feljelentést tett az ügyészségnél.

A vizsgálat a városvezetők szerint téves szakmai megállapítások alapján kriminalizálja a metróberuházást. Szerintük ezzel a számvevőszék megkérdőjelezi az EU döntéshozóinak szakmai alkalmasságát is, ezzel pedig árt Budapestnek. Több "súlyos logikai ellentmondásra" hivatkoznak, például a költségek elemzésénél értelmezésük szerint az ÁSZ több helyen nem vette figyelembe az inflációt, és zavarosnak találják a metró különböző szakaszai költségének számítását is.

Mint ismert ugyanis, a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz elszámolása független az onnan a Bosnyák térig tervezett második szakaszétól, az ÁSZ azonban a közlemény szerint nem veszi figyelembe a kettő közti különbségeket.

A közlemény konklúziója az: a hibák sokasága megkérdőjelezi az ÁSZ-jelentés szakmaiságát és jóhiszeműségét. A leköszönő fővárosi vezetés így utolsó előtti munkanapján még hatalmi pozícióból szólt hozzá a következő időszak várhatóan egyik leglátványosabb politikai-gazdasági ügyéhez. Az ÁSZ mindeddig nem reagált a vádakra - jövő héttől pedig, ha nem borul vasárnap a papírforma, és Tarlós István megnyeri a választást, korábbi ígéreteinek megfelelően ismételten megkezdik a metróépítés ügyeinek feltárását.