Magyarországot kedvelik a hozaméhes befektetők

A közép-európai régió a hozaméhes befektetőknek megfelelő, az országok jobb fundamentumokkal rendelkeznek, mint egyes fejlett eurózóna tagországok.

A magyar kormány ígéretet tett az idei és a jövő évi hiánycél tartására, a forint július óta 4,5 százalékot erősödött, a BUX 13 százalékot növekedett. A forint erősödött, annak ellenére, hogy a deficitcsökkentés részletei nem ismertek – írja a Reuters.

A közép-kelet európai régió alacsonyabb kockázatú, mint egyes gyenge fundamentumokkal rendelkező, eladósodott eurózóna tagországok – mondta Marcin Fiejka, a Pioneer portfolió menedzsere.

Az ipar-súlyos Csehország 1,6 százalékkal növekedhet idén, 2,3 százalékkal jövőre, Magyarország kilábalása nagyban függ főbb exportpartnerének növekedésétől, vagyis a német növekedéstől.

A régió teljesítménye

Csehországban és Lengyelországban a hozamok alacsonyabbak , mint az eruózóna felében – írja a Bloomberg. Miközben az Európai Unió fiskális válságban van, és deficitcsökkentő terveket hajt végre – húzza alá a hírügynökség.

A lengyel kötvényhozamok öt euróövezeti tag hozamainál alacsonyabbak, a cseh adósság hozama pedig csak öt országénál magasabb a 16 országot tömörítő eurózóna tagjainak összefüggésében. A cseh 10 éves kötvényhozam görbéje azt mutatja, hogy a portugál, spanyol és olasz hozamok alá esett.

Az összefüggés azt mutatja, hogy a befektetők figyelmen kívül hagyják a hitelminősítők besorolását. – mutat rá a Bloomberg. A cseh adósság besorolása ugyanis csak öt nemzet besorolásánál magasabb a Moody’s listáján. A lengyelek besorolása  három szinttel alacsonyabban van, mint az olaszoké, és néggyel rosszabb szinten, mint a spanyoloké. A cseh besorolás pedig ugyanazon a szinten, mint a portugál, ahol az adósság finanszírozása duplája a cseh finanszírozásnak. A befektetők inkább a csehek és lengyelek felé fordulnak, az EU feltörekvő országai felé – mondta Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland londoni elemzője.

A nagy adóssággal és költségvetési hiánnyal rendelkező országok finanszírozási költségei megugrottak, mióta a görög adósságválság felütötte fejét; a lengyel hozamok augusztusban az olasz alá estek, és tovább csökkentek, miután a kormány bejelentette hiánycsökkentő tervét a következő öt évre. A cseh kormány 2013-ra éri el a maastrichti 3 százalékos hiányt – fejtette ki a hírügynökség a megítélés okát.

Csehország és a Lengyelország számított a legkockázatosabb fejlődőnek, 10 nemzet viszonylatában, most a fiskális konszolidációt hajtanak végre, és kevéssé vannak ráutalva a külső finanszírozásra.

A magyar kötvényhozamok is csökkentek, miután a kormány bejelentette, hogy jövőre tartja a 3 százalékos GDP-arányos hiányt: nyár közepén 7,5 százalék körüli szinten is jártak a hozamok, a legutóbbi aukción október 7-én, 6,38 (3 éves) és 6,66 (10 éves) százalék között alakultak a hozamok.

Az Államadósság Kezelő Központ hétfőn 6 hetes kincstárjegyeket adott el. Az ÁKK 50 milliárd forint értékben tervezett értékesíteni rövid lejáratú jegyeket, a hatalmas érdeklődésre való tekintettel megemelte 15 milliárd forinttal a kibocsátást, így 65 milliárd forintnyi állampapír kelt el. A túljegyzés 4,42-szeres volt az eredeti mennyiségre számolva, ami hatalmas érdeklődésnek számít. Az elsődleges forgalmazók 221,4 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegyre jelentkeztek be.

A hozamok 5,2 és 5,27 százalék között szóródtak, az átlaghozam 5,26 százalékon alakult mely gyakorlatilag megegyezik az előző hasonló futamidejű aukció átlaghozamának: mindössze 1 bázisponttal haladja meg azt.

Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a piac nem árazza a jegybanki alapkamat emelését rövidtávon. Az átlaghozam szintje a jelenlegi 5,25 százalékos irányadó ráta környékén alakult.