Borúsak a lakáspiaci kilátások

Zsugorodás. A lakáspiac még messze nem lábalt ki a válságból, bár az utolsó negyedévben még lehet némi javulás. Az első kilenc hónapban 13 340 új lakás épült, ez 34 százalékos visszaesés a tavaly ilyenkori teljesítményhez képest – derült ki a KSH legfrissebb számaiból. Igaz, a válság csak a tavalyi utolsó negyedévre vetette vissza erőteljesebben a lakásépítéseket, így még aránylag magas volt a viszonyítási alap. Nagyjából 20 ezer lakásátadás volt az utóbbi években az első kilenc hónapban, az utolsó negyedév rendszerint a legerősebb, de a korábbi évek 15 ezres lakásátadásával szemben csak valamivel kevesebb mint 12 ezer lakás készült el.

A mélyrepülés azonban nem most kezdődött, 2004-ben még bő 43 ezer lakásépítést regisztrált a statisztikai hivatal, az idén viszont lehet, hogy az évtized elején elért 28 ezres számot sem érjük el. Ez azért is reális lehetőség, mert az építési engedélyek száma már tavaly lezuhant 28 400-ra, 35 százalékkal elmaradva a 2008-as évitől. Az idén az első három negyedévben pedig tovább folytatódik ez a kedvezőtlen trend: 14 188 engedélyt adtak csak ki a hatóságok, ez további 37 százalékos visszaesést jelent a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ha ezekből a számokból indulunk ki, még az is elképzelhető, hogy az 1999-es negatív csúcsot is megdöntjük, amikor 20 ezer lakást sem adtak át Magyarországon.

Az ország különböző régióiban egyébként meglehetősen eltérő a kép: a kiadott új építési engedélyek száma az átlagnál messze kedvezőtlenebbül alakult – 60 százalékosnál is nagyobb volt a visszaesés – a közép- és nyugat-dunántúli térségben, illetve az Észak-Alföldön. Ez utóbbi régióban csökkent a legerőteljesebben az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva a megépített lakások száma. Saját bőrén érzékeli a zuhanórepülést a térség egyik meghatározó lakásépítő cége, a debreceni Dész-Ker Zrt. Tóth Istvánné elnök-igazgató elmondása szerint hoszszú éveken át a lakásépítés adta munkájuk zömét, ám az utóbbi időben piacuk 80 százalékát elveszítették. A már megépített otthonokat pedig nehezen s meglehetősen nagy árengedménnyel tudják csak értékesíteni. Ma legfeljebb 10 millió forintig van fizetőképes kereslet, így az általuk felhúzott s máskor oly kapós két és fél szobás lakások iránt erősen visszaesett – a zömmel készpénzes – vevők érdeklődése.

Még szerencse – fogalmazott –, hogy sikerült elnyerniük a Déri Múzeum felújítását, ez komoly szakmai kihívást is jelent a társaságnak.
A cég vezetője szerint egyhamar nem nyújt megoldást a kormány öngondoskodást, előtakarékosságot ösztönző lakáspolitikája. Célszerűbbnek tartaná, ha erősebb hátszelet kapnának az újlakás-építések, mivel ezekből közvetve az állam is sokat profitál, arról nem is beszélve, hogy ez a szegmens generálja a használt lakások piacát is.

Érdemi támogatás kell

A mélyrepülés már a használatbavételi számokon is látszik, a kiadott építési engedélyek alakulása pedig még drasztikusabb visszaesést vetít előre – értékelte a legfrissebb adatokat a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE). A szervezet szerint a lakásépítési számokat mindig is alapvetően befolyásolták az állami támogatások, így ha nem lesznek érdemi állami ösztönzők, 2011-ben valószínűleg 50 éves negatív rekordot érnek el a lakásépítések. Az egyesület úgy látja, hogy minőségi, energiahatékonysági és népesedési szempontokat kellene a támogatások előfeltételévé tenni, ám ezek csak meghatározott lakásméretig járnának.

Számításai szerint az építési költség hozzávetőleg 40 százaléka megtérül a költségvetésnek az adó- és járulékbevételeken: 20 millió forintos kivitelezési költségnél ez 8 millió forint bevételt jelent. Már érdemi segítség lenne egy épületenkénti 3 millió forintos támogatás. A TLE továbbra is állítja: szükség lenne a bérlakásépítések állami ösztönzésére költségvetési forrásokból, középtávon pedig uniós források bevonásából is.