Gazprom: Nem építünk tengeralatti vezetéket

Az Itar-TASZSZ szerint a befektetést megelőző megvalósíthatósági tanulmány során elemezték a Dél-Koreába irányuló orosz gázszállítások lehetséges módozatait, nevezetesen, hogy vezetéken szállítsanak-e földgázt, vagy pedig sűrített, illetve folyékony állapotban. A további tárgyalásokon döntenek arról, hogy melyik variánst választják.

Miller megjegyezte: nem vették fontolóra a tenger alatti vezeték megépítésének lehetőségét. Arra a kérdésre pedig, hogy fontolóra veszik-e a földgáz Észak-Koreán keresztül történő továbbszállítását, a Gazprom főnöke azt felelte: a gáz szárazföldön történő szállítása megfontolás tárgyát képezi - jelenti az Itar-TASZSZ.

Itt a hitel! Hol a hitel? Ínség vagy bőség jön a vállalati hitelezési piacon? Kinek adnak kölcsönt a bankok, s kinek nem? S vajon miért nem? Túl nagy a kockázat? Kevés a biztosnak látszó befektetés? Ha kíváncsi a részletekre, s más vállalkozások tapasztalataira, jöjjön el a Világgazdaság konferenciájára december 2-án a Gerbeaud Házba Budapesten. Részletek: www.vg.hu/konferencia oldalon találhatók.

A tervek szerint már 2017-től megindulhatnak a gázszállítás Dél-Koreába, ahol jelenleg egyáltalán nem folyik gázkitermelés, az ország készletei pedig rendkívül korlátozottak. Korea gázigényét eddig kizárólag LNG-vel elégítették ki, a tengerparti depóból egy majd 2 500 kilométer hosszú vezetéken keresztül érkezik a gáz az ország belső területeire.

A Gazprom stratégiájának része LNG kapacitásainak fejlesztése, emellett az orosz óriás igyekszik az Európán kívüli piacok felé fordulni, mivel – mint legutóbbi eredményjelentéséből kiderült – az öreg kontinens fogyasztói egyre inkább a rugalmasabb feltételeket biztosító Katar és Norvégia felé fordulnak gázért.