Igencsak hézagos a jogkövetés

A vállalkozások túlzott mértékű adminisztratív terhelése is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon már-már kivételes esetnek és büszkeségre okot adó körülménynek számít, ha egy cég a hatályos jogszabá-lyok szerint jár el. Bár e kijelentés kissé túlzásnak tűnhet, a szabályozás, elsősorban a munkajogi előírásokkal, az adókkal és a járulékokkal kapcsolatos kötelezettségek összetettsége és állandó változása komoly kihívás elé állítja még a jóhiszemű vállalkozásokat is.

A nagy adójogi ügyekhez képest talán kevésbé van szem előtt, de komoly, akár tízmillió forintos bírságot is maga után vonhat a munkajogi szabályok be nem tartása. A legtipikusabb hiányosságok közé a jelenléti ív vezetésének elmulasztása, valamint a túlmunka nem megfelelő dokumentálása tartozik – vélekedett lapunk kérdésére Szarvas Júlia, a Deloitte Magyarországgal együttműködő Ember és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje. Hozzátette: a jelenléti ív megfelelő vezetésére, vagyis a munkavállalók érkezésének és távozásának napi szintű dokumentálására a tapasztalatok szerint a cégek 90-95 százalékánál nem kerül sor. Így pedig nemcsak a rendes munkaidőt, hanem a túlórák mennyiségét sem lehet pontosan megállapítani. További gyakori jogsértés, hogy a munkáltatók a megállapított túlórákat sem fizetik ki, holott erre a munka törvénykönyve kifejezetten kötelezi őket. Igaz, erre sort lehet keríteni átalány-túlóradíj megállapításával is, ám a jelenléti ívet ebben az esetben is precízen kell vezetni. Figyelembe kell venni a maximális túlmunkára vonatkozó törvényi limiteket is, ez a cégek egy jelentős részénél szintén nem történik meg. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a vállalkozások jó része nem él azzal a lehetőséggel, hogy a „húzósabb” időszakokban bevállalt túlmunkát szabadnapok formájában ellensúlyozza a munkavállalók számára – mutatott rá Szarvas Júlia.

Gyakori hiba a kötelező munkavédelmi oktatás elmulasztása vagy a munkavédelmi felelős kinevezésének elmulasztása is. Sok magyar cégnél hiányzik az úgynevezett foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonása is, holott a köznapi szóhasználatban csak üzemorvosként emlegetett szakemberrel történő szerződéskötés a hatályos jogszabályok szerint szintén kötelező. Sok mulasztás adódik abból – különösen nagy cégeknél –, hogy a munkáltatói jogokat nem az arra jogosult gyakorolja. Márpedig ha például egy munkavállaló elbocsátását nem a cég vezetője vagy a munkáltatói jogok kinevezett gyakorlója írja alá, egy munkaügyi per bizony a leépített dolgozó javára dől el, ez akár több millió forintos terhet is okozhat a cég számára.

Természetesen nem a munkajog jelenti az egyetlen „veszélyforrást” a jogkövető magatartásra. A társasági adózásban a beszámolók határidőre történő benyújtása vezet gyakori mulasztásokhoz, és sokszor adódnak jogviták a tőkekövetelmények betartásából is. A jelenlegi szabályok ugyanis igen szigorúan kezelik ez utóbbi területet. Amennyiben egy cég két üzleti éven keresztül nem rendelkezik a kötelező jegyzett tőkének megfelelő mértékű saját tőkével, a hiányzó összeget három hónapon belül pótolni kell, negatív saját tőke esetén pedig azonnali beavatkozásra van szükség a tulajdonosok részéről. Készpénz hiányában ilyenkor megoldás lehet az apport vagy a feltételes tőkeleszállítás, azzal azonban tisztában kell lenni, hogy utóbbi akár az osztalékfizetés gátjává is válhat – szögezte le Binder Szilvia, a Deloitte Kft. számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója. KR