"Orbán szótárából hiányszik a megszorítás szó, mégis él vele"

Az államháztartás terjedelme szinte felfoghatatlanul óriási, az előterjesztésben szereplő számok a hétköznapi ész számára csillagászatiak: jövőre az állam teljes kiadása 16 996 milliárd forint lesz. A vörösiszap-katasztrófa okozta irtózatos veszteségekről különböző becslések kaptak nyilvánosságot, általában 10-20 milliárdos kárértékről esik szó, ha a magasabb számmal számolunk, annak éppen 850-szeresét költi el 2011-ben a magyar állam – vélekedett Tölgyessy Péter.

Kiemelte: csökken az újraelosztás mértéke , de még így is a GDP 36 százalékát vonja el az állam. A kiadási oldal kevés látványos újdonságot mutat, marad a báziselvű tervezés, egy-egy tételsoron csak néhány tízmilliárd forint mozog az elmúlt évekhez képest – fejtette ki Tölgyessy.

Mégis világosak az új hatalom preferenciái, amelyek együtt már jókora változásokat jelentenek. 41 százalékkal, 247 milliárd forinttal esnek az állam társaságiadó-bevételei, és csaknem hasonlóan radikálisan, 523 milliárddal, 28 százalékkal csökken a személyi jövedelemadó-teher. A nyolcvan százalékban külföldi cégek által fizetett különadók rendszerével és az elmúlt évtized magánnyugdíj-pénztári megtakarításainak részbeni felélésével a Fidesz alaposan visszavágja a kicsi és a közepes hazai cégek nyereségadóját.

Elemzők egyetértenek abban, hogy túl derűlátó a magyar költségvetés: A JP Morgan elemzése szerint Magyarország alapvető költségvetési helyzete nem javult, annak ellenére sem, hogy a kormány elkötelezte magát a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatti jövő évi államháztartási hiány mellett. A bejelentett intézkedések csökkentik ugyan a rövid távú finanszírozási igényt, ám szerkezeti jellegű kiigazítás hiányában növelik a hosszabb távú fenntarthatósági aggályokat - fogalmaznak a bankcsoport londoni elemzői.

A kormány tervei visszafelé sülhetnek el - Nemzetközi visszhang

Érezhetően javít a havi háromszázezer forintnál magasabb jövedelműek és az adózó gyerekesek helyzetén. A legtetemesebb a havi hatszázezer forint fölöttiek - jelenleg az összes adófizető 3,4 százaléka - látványos pozíciójavulása lesz.

Ugyanakkor a nyugdíjjárulék fél százalékpontos emelése után a gyermektelen 280 000 forint alattiak terhelése növekszik majd. Viszont a kormány tervei szerint 2013-ban nálunk fizetik a vállalkozások és a magasabb jövedelműek az egész térségben a legkevesebb közvetlen jövedelemadót. Orbán Viktor régóta a saját osztályát: a feltörekvő sokgyerekes családokat és a hazai vállalkozókat tartja az igazi nemzetfenntartó erőnek – emelte ki Tölgyessy.

Csökkennek a jóléti kiadások

A konszolidált kiadások között 37 milliárd forinttal, 12 százalékkal több jut jövőre a rendőrségnek, 15 milliárddal, 58 százalékkal bővül a hitéleti tevékenységek állami támogatása, érezhetően gyarapszik számos sporttevékenység költségvetése. Ám másra már nem igen jut érdemi többletpénz. Sokat várhatott a szilárdan jobbra szavazó orvostársadalom a kormányváltástól. Egészségügyi intézmények sora görget egyre több kifizetetlen számlát maga előtt. Jövőre valamelyest az infláció fölött emelkedik az egészségügy támogatása, mégis az egész terület, de különösen a szakrendelő intézetek részesedése a bruttó hazai termékből minden korábbinál alacsonyabb lesz.

Három évvel ezelőtt a nyugdíjasok 3 százalékos gazdasági növekedés és 3,5 százalékos infláció mellett közel ötszázalékos nyugdíjemelést kaptak volna, most 3,8 százalékos a javasolt emelés. Változatlan marad a családi pótlék, de általában is csökken a különböző segélyek reálértéke. Összegszerűen ugyan gyarapodnak az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer pénzei, ám minden látványosabb reformlépés nélkül is csökken az állam jóléti kiadásainak részesedése a bruttó hazai termékből 1,22 százalék ponttal, mindösszesen 347 milliárd forinttal – tette hozzá.

Fűnyírás a közszférában

A tervek szerint jövőre 25-30000 ezer fővel csökken a közszolgálatban állók létszáma. Az évtizede még nyolcszázezres állomány mára 685 ezer főre apad. Tölgyessy aláhúzta: továbbra is marad a báziselvű fűnyírás: kevesebb embernek kell elvégezni lényegében ugyanazt vagy több munkát. Továbbra se jön a közigazgatás által betöltött feladatok és ezek költségigényének akkurátus felülvizsgálata, majd az indokolatlanul drágának tűnő hatósági eljárások megszüntetése.

Mi lesz az önkormányzatokkal?

Az önkormányzatok illeték- és kommunális adóbevételének csökkenését kompenzálva összegszerűen növekszik a helyi hatalom költségvetési támogatása, ám ezzel együtt is jelentősen csökken az önkormányzatok részesedése a bruttó hazai termékből.

A fideszes önkormányzatok sem jártak túl jól...

Az újabb banki hiteleket felvenni már kevésbé tudó polgármesterek ezért minden korábbinál inkább rászorulnak intézményeik kapacitásának szűkítésére, némelyik bezárására. Mind gyakrabban esik majd szó az önkormányzati közigazgatás, kórház- és iskolarendszer államosításáról – mondta Tölgyessy Péter.

Irányváltás

A váltig reformszólamok lázában égő, ám ténylegesen keveset cselekvő baloldali kormányokhoz képest Orbán Viktor egészen másként hirdeti meg a maga forradalmát. Szótárából hiányzik a megszorítás kifejezés, ám ettől még az új kormány bőven él a közvetett megszorítások eszközével - vélekedett Tölgyessy.

Elmondta: a változások alapja a magyar vállalkozói ideológia, amely szerint: a feltörekvő rétegek viszik a vállukon az országot, ha az állam radikálisan visszavágná adóikat, megszabadítaná a hazát a külföldiek túlerejétől, hamarosan előbbre lennénk. Ezen világlátás alapján a nagyszabású adócsökkentéshez nem kell nagyon más, mint az egyébként is „dologtalan” közalkalmazottak megszorongatása, valamint a munka világából kimaradó „ingyenélőknek” jutó jóléti kiadások visszavétele, továbbá az úgymond „nem termelő” ágazatokban tevékenykedő külföldi cégek megsarcolása.

Hozzátette: a vállalkozói ideológia csak korlátozottan hajlandó eltartani a különböző közintézményeket. Az adózáshoz nem szokott országban a kisvállalkozói világlátás messze szélesebb körben hat közvetlen érdekeltjeinél, a tervezett intézkedések vesztesei is sokszor osztják alaptételeit. De mivel a jobboldal jelenlegi választói között jókora arányban vannak azok, akik közvetlenül nemigen nyerhetnek a változásokon, ezért a társadalompolitikai hangsúlyváltás hangereje a Fidesztől megszokottnál csendesebb. Az irányváltás bizonyos pontokon hasonlít az olasz vagy az osztrák új jobboldal az államot egyfelől megerősíteni óhajtó rendpárti politikájához, másfelől a közhatalom jóléti juttatásait és az adókat egyformán leépíteni akaró gazdasági neoliberalizmusához.

Kockázatok

A kérdés most leginkább az: a jelenlegi világgazdasági feltételek mellett lehetséges-e a korábbinál lényegesen magasabb növekedés nálunk. A Költségvetési Tanács számításai szerint a különadók terhét az érintett cégek hozzávetőleg fele részben szétterítik majd a gazdaság egészére. Sokak véleményével szemben, az egykulcsos adó Szlovákiában és Romániában önmagában nem növelte jelentősen a gazdasági növekedést, nem fehérítette ki nagy arányban a nem adózó gazdaságot, viszont a válság idején igencsak hiányoznak a kieső bevételek az államháztartásból. A most háttérbe szorított, de finanszírozási rendszerükben nem megújított területek, az egészségügy, a közoktatás intézményei idővel zajosan követelhetik a náluk égetően hiányzó pénzeket. A Fidesz mindenhol államosít és központosít, ebből hosszabb távon aligha lehet olcsó közigazgatás.

Az MKB Bank vezető elemzője, Kondrát Zsolt úgy vélekedett, hogy a 3 százalékos növekedés nem fele meg az óvatos tervezésnek.

A nyugdíj-megtakarítások folyó költségvetési felhasználása nélkül jövőre valójában hatszázalékos lenne az államháztartási hiány. Kellő gazdasági növekedés hiányában, a különadók fenntartása nélkül három év múlva nehezen lesz finanszírozható a költségvetés. A hagyományos közgazdaságtan nem ígér túl sok jót az új gazdasági iránynak, de sok függ a világgazdaság jövőbeli növekedésétől is.