Nézze meg, mennyit tud vásárolni

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadta a vásárlóerő-paritáson számított GDP változások adatait az Európai Unió (EU) országait tekintve. Az EU átlagtól (100 százalék) jelentős elmaradást mutatnak a Közép-Kelet Európai országok, és Magyarország reálkonvergenciája elmaradt a 2007-2009-es időszakban a regionális átlagos felzárkózástól. Az átlag megállapításában az Európai Unió 27 országát tekintették, de a vizsgálat 37 országra terjedt ki.

Az EU-27 tekintetében Spanyolország és Olaszország lakosai mondhatják el, hogy ők az „átlagos” egyének a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján. A görögök és a ciprusiak pedig némileg elmaradnak az Európai Unió átlagától. Vélhetően Görögország a 2009 utáni években lejjebb csúszhat majd a kényszerűen hatalmas költségvetési megszorítások okán.

Az első helyen Luxemburg tartózkodik 2009-ben 271 százalékkal, a második Norvégia 178 százalékkal, a harmadik Svájc 145 százalékkal. A 35. helyen Macedónia 36, utána Bosznia-Hercegovina 31, végül Albánia 27 százalékkal áll.

Magyarország a felmérésben részt vett 37 európai ország rangsorában a 24-25. helyen áll Horvátországgal együtt. Előttünk Szlovákia, utánunk Észtország áll.

A magyar GDP vásárlóerő-paritáson 65 százalék, vagyis 35 százalékponttal marad el az átlagtól. A szlovákok jobban élnek a 80 százalékos szintjükkel, előttük a csehek 2 százalékponttal. Lengyelországban 61 százalék a vásárlóerő-egységen mért GDP, így jól látható, hogy mintegy 4 százalékponttal vannak mögöttük, miközben mi magyarok 8 százalékpontos lemaradásban vagyunk Szlovákiával szemben.

A 2007-2009-es időszakban Magyarország 3 százalékpontot javított a dinamikusan számított adatok alapján, míg Lengyelország 7, Szlovákia 5, Románia 4 százalékpontot javított. Csehország előkelőbb helyen, mindössze 22 százalékponttal lemaradva az EU átlagától 2 százalékpontot javított helyzetén az időszakban.

2007-ről 2008-ra átlagosan 2,8 százalékpontos javulás következett be ezen öt ország átlagát tekintve, Magyarország 2 százalékpontos felzárkózást mutatott. 2008-ban egy év alatt fele ekkora felzárkózást produkáltunk, az öt ország átlagos 1,4 százalékpontos értéket mutatott.

A vásárlóerő-paritáson számított GDP azonban egy aggregátum, s nem mond semmit a jövedelmek szerkezetéről, eloszlásáról országon belül, és állami szolgáltatásokról sem.

A világgazdasági válság egyenlőtlenül érintette a világ, így az Európai Unió országait is, és Lengyelország volt az egyetlen az EU államai közül, aki recesszió nélkül úszta meg a 2008-2009-es válságot.

Ki kell emelni, hogy Magyarország túl van a költségvetési kiigazítások egy jelentős részén, melyek hozzájárulhattak a visszaesés mélyüléséhez, miközben az eurózóna jelenleg adósságválságtól szenved, és egyes államok még csak most kezdték lefaragni a hiányokat. Így lassabb eurózónás növekedés mellett Magyarországnak esélye nyílhat arra, hogy a következő egy-két évben közelebb kerüljön az Unió átlagához.