Összevonás, fizetéscsökkentés - Beindult a spórolás a bürokrácián

Pesti Imre hozzátette: a teljes átalakítást 2013-ra fejezik be. A politikus arról is beszélt, hogy egyértelműen el kell különíteni a fővárosi, a kerületi és az állami feladatokat a főváros üzemeltetésében.

Az ügyintézés könnyítése érdekében végzett átalakítás 2013-ra érhet véget Pesti Imre szerint, és a legnagyobb lépést, a dekoncentrált szervezetek integrációját a vártnál gyorsabban és nagyobb sikerrel teljesítették - mondta a fővárosi kormányhivatal vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az új struktúra fenntartása is olcsóbb lesz, a kormányablakok megnyitása óta is több tízmillió forintot sikerült megspórolni - magyarázta Pesti Imre. Hozzátette: az előző kormány idején rendkívül pazarló volt a gazdálkodás, sok, az állam tulajdonában álló épületet kevésbé használtak ki, ugyanakkor "előszeretettel béreltek a magánszférától". A politikus hangsúlyozta, hogy megkezdték ezeknek a furcsa szerződéseknek a felszámolását, ennek is köszönhető a megtakarítás.

Ötven százalékos fizetéscsökkenés

Drámai helyzet alakult ki a megyei munkaügyi központok kirendeltségein, miután 3 ezer kormánytisztviselő kézhez kapta az egyoldalú kinevezés módosítást. A Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Fehér József a Klubrádiónak korábban elmondta: ebben az szerepel, hogy január elsejétől megvonták a felsőfokú végzettségűektől az illetménykiegészítést, a középfokúak esetében pedig teljesen megszüntették. Van olyan tisztviselő, akinek 50 százalékkal csökkent emiatt a bére.

Összesen 20-40 ezer forinttal csökkent több ezer, a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó közszolga bére – erősített meg az erre vonatkozó értesüléseket a Klubrádiónak az ágazati szakszervezeti szövetség főtitkára. A munkaügyi központokban dolgozók munkaügyi besorolása látszik meg a csökkenő béreken, a közszolgáknak nem kell kevesebbet dolgozniuk - tette hozzá Fehér.

Az új adórendszer és ezzel együtt a jövedelmek változása a parlamentben is téma volt. Burány Sándor az MSZP nevében a kormány szemére vetette az adórendszer igazságtalanságát, mondván: az új törvénnyel csak azok járnak jól, akik 300 ezer forintnál többet keresnek. Válaszában Cséfalvay Zoltán , az NGM államtitkára leszögezte: az adórendszernek nem az a dolga, hogy igazságos legyen, hanem az, hogy munkára ösztönözzön.

Vége a jogellenes illetményeknek a kormányhivataloknál
 
 
Háromezer kormánytisztviselő esetében rendezték a korábbi, jogellenes illetmény-kiegészítéseket a kormányhivatalok új vezetői  - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hétfőn.
 
A január 1-jétől hivatalban lévő kormánymegbízottak feladata, hogy az irányításuk alá tartozó kormányhivatalok egységes, jogszerű működését biztosítsák, egyebek mellett gondoskodjanak arról, hogy a kormányhivatalokba integrált szervek által foglalkoztatott kormánytisztviselők illetményezése megfeleljen a törvényi kereteknek. A bérezési rendszer felülvizsgálata során kiderült, hogy a kormányhivatalok egyes jogelőd szervezeteinél az illetménykiegészítések egy részét jogellenesen állapították meg, például egyes dolgozók a törvényi 10 százalékos helyett 35 százalékos illetménykiegészítést kaptak.

A kormánymegbízottak most a törvénynek megfelelő módon rendezték a helyzetet. Ez az intézkedés mintegy 3 ezer ember esetében eredményezte az illetménykiegészítés csökkenését. Ezzel egyidejűleg azonban -  a kormányhivatalok kialakításával – az integrált szerveknél dolgozó kormánytisztviselők többségének (körülbelül 20 ezer embernek) nem csökkent az illetménye, sőt 15 ezer dolgozónak 5  százalékkal - a korábbi 30  százalékról 35  százalékra - emelkedett az illetménykiegészítése.

Küzdenek a bürokrácia ellen

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedd délután kiadott elemzéséből az derült ki, hogy a kormány jelentősen csökkentené a bürokráciát, és az adminisztrációs költségeket.

A kormány – folytatva a vállalkozásokat középpontba helyező gazdaságpolitikát – jelentős, a vállalkozók életét megkönnyítő adminisztrációcsökkentő lépéseket tervez a strukturális reformok részeként – írja legfrissebb jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Jelenleg a GDP 10,5 százalékát költjük el bürokráciára, közölte a gazdasági tárca.

Az adminisztrációs  terhek jelentős  mérséklése elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy Európa legversenyképesebb országait utolérjük, régiónkban pedig visszaszerezzük vezető helyünket - írja a tárca összegzésében.

Ha ezt komolyan vesszük, akkor  akár a jelenlegi mértéket nagyjábol harmadolni kellene, és akkor még csak utolérnénk Csehországot, ahol az uniós átlagnak megfelelő arányú az adminisztrációs költség: éppen a GDP 3,8 százaléka. Márpedig Magyarország GDP-je nagyjából 26 ezer milliárd forint, vagyis jelenleg 2700 milliárd forintot költünk bürokráciára. Amennyiben ezt az összeget az uniós átlagra akarja csökkenteni a kormány, úgy 1700 milliárd forinttal kevesebbet kellen költeni.

A versenyképességet jelentősen befolyásolja a bürokrácia - nyilatkozta lapunknak Németh Dávid , az ING Bank közgazdásza. „Rengeteg teher van a vállalatokon, és az állam működése is drága” – mondta az elemző. „Ha egyszerűsítik a rendszert, és csökkentik a bürokráciát az komoly versenyképesség javító tényező” – hangsúlyozta az elemző. Kiemelte: Magyarországnak olyan országokkal kell versenyeznie, ahol alacsony az adóterhelés.

Ha sikerül csökkenteni a bürokráciát, az munkahelyek csökkenésével is járhat – mondta Németh Dávid. Évente fél-egy százalékponttal lehet csökkenteni ezeket a terheket a GDP százalékában a közgazdász szerint, de elképzelhető, hogy az első lépésben ennél nagyobb csökkentést is véghez lehet vinni. Véleménye szerint nem lehet „sietteti” a vágást, hogy a rendszer „működőképes maradjon”.