Életmentő mobiltelefonok

A természeti katasztrófák elkerülhetetlenek. S amikor bekövetkeznek, az első két dolog, amely összeomlik, az áramellátás és a telefonhálózat. Japán példáján is jól látszik, milliók maradtak áram nélkül, ami azt is jelentette, hogy a televízió és a rádió használhatatlan volt vészhelyzetben, így azon keresztül nem tudtak hasznos tanácsokkal szolgálni a bajbajutottaknak. A telefonhálózat pedig pillanatok alatt túlterheltté vált. Ráadásul a rendszer közel 80 százalékát a mentésben részt vevő szervezetek igyekeztek fenntartani.

Az egyetlen használható eszköznek az okostelefonok bizonyultak: egyrészt nem szorultak áramra, hiszen saját akkumulátoruk van, másrészt a netkapcsolatot is biztosították, akkor is, amikor a telefonhálózat összeomlott. S nem utolsósorban a technológiai újításoknak köszönhetően az okostelefonok már olyan alkalmazásokkal is segíthetik tulajdonosukat, amelyek vészhelyzetben életmentők lehetnek.

A legnépszerűbb alkalmazásnak az MPower Labs ingyenesen elérhető BuddyGuard szoftvere számít, amely jelenleg az iPadekre, illetve iPhone-okra tölthető le, ám hamarosan az Android-, illetve BlackBerry-tulajdonosok is élvezhetik az előnyeit. A BuddyGuard leginkább egy „pánikgomb”-ra hasonlít, hiszen vészhelyzet esetén a készülék kamerája tíz másodpercenként fotókat készít, folyamatosan felveszi a közvetlen környezet hangjait, s három másodpercenként rögzíti az illető GPS-koordinátáit. Ezek az adatok 30 másodpercenként „elröppennek a felhőkbe”, s az ott tárolt adatokhoz való hozzáférési linket megkapják azok a személyek, akik az előre összeállított szükséghelyzetben értesítendők listáján szerepelnek. S miután az adatok a „felhőkben” tárolódnak, így azt követően is elérhetővé válnak mások számára, ha a mobilkészülék elvész vagy megsérül. A BuddyGuard arra is lehetőséget ad, hogy az illető tudassa a többiekkel: „Semmi baj, minden rendben” – ezen üzenetet követően a korábban a „felhőkben” tárolt adatok eltűnnek.

Az érintettek úgy is tudomást szerezhetnek arról, hogy gond van, ha az illető nem reagál adott időn belül. Ez előfordulhat olyan esetben, ha a személy egy bajbajutottnak próbál segítséget nyújtani, s az „időzítő” üzemmódba helyezett BuddyGuardon egy adott időn belül nem jelez vissza. Ekkor a vészjelzés automatikusan aktiválódik, s az üzenet eljut a listán szereplő személyekhez, akik így tudják meg, hogy gond van. Gyorsulásmérőt is beépítettek a szoftverbe: így esés vagy baleset esetén – ha öt másodpercen belül nem jelez az illető, hogy „rendben van” – elindítja a segélyhívást.

A BuddyGuard ugyan ingyenes szolgáltatás, ám lehetőség van a szolgáltatási kört kibővíteni havi 9,99 dollárért. Ezért az árért a vészjelzések a cég nemzetközi vészhelyzetközpontjába jutnak el, ahol is eldöntik, hogy azokat a helyi katasztrófavédelmi csapatnak továbbítsák, vagy az illető hazai követségét értesítsék – amennyiben a katasztrófa külföldön következik be. A londoni Lloyds biztosító pedig egymillió dolláros fedezetet nyújt a mentőakcióra, amelyben immár a helikopterek, a különböző mentőcsapatok, a mentő, illetve adott esetben tolmács is „hadba” áll.

Vészhelyzetben az egyik legfontosabb dolog a valós idejű információáramlás, azaz szükség van arra, hogy az illető tudja, mi következik, mit kell csinálnia, merre kell mennie. A 99 centért elérhető „vészhelyzeti rádió” nem csupán az egyes mentési egységek elérhetőségét tartalmazza, hanem azt is mutatja a térképen, merre történnek az események.

Ha sürgősségi ellátást is igényel az illető, az American Heart Association 3,99 dollárért letölthető applikációja közli a legalapvetőbb teendőket, akár azt is, miként kell szív-tüdő újraélesztést végezni.

Az elsődleges forrásnak azonban kétségtelenül az internet számít, amely a japán szituációban is megmutatta hatékonyságát. A Twitter vagy még inkább a Facebook a gyorsaságának köszönhetően sok hírt közvetített a japán földrengésről, a Google pedig nemrég indította útjára Person Finder szolgáltatását. (Az utóbbi honlap kettős feladatot lát el: adatnyilvántartó és webes üzenőfal mindazoknak, akik a szeretteiket keresik, vagy hírt szeretnének adni arról, hogy jól vannak.)

Ha sürgősségi ellátást is igényel az illető, az American Heart Association 3,99 dollárért letölthető applikációja közli a legalapvetőbb teendőket, akár azt is, miként kell szív-tüdő újraélesztést végezni.

Az elsődleges forrásnak azonban kétségtelenül az internet számít, amely a japán szituációban is megmutatta hatékonyságát. A Twitter vagy még inkább a Facebook a gyorsaságának köszönhetően sok hírt közvetített a japán földrengésről, a Google pedig nemrég indította útjára Person Finder szolgáltatását. (Az utóbbi honlap kettős feladatot lát el: adatnyilvántartó és webes üzenőfal mindazoknak, akik a szeretteiket keresik, vagy hírt szeretnének adni arról, hogy jól vannak.)-->