Azonos keretösszeg mellett az adómódosításoknak köszönhetően akár öt százalékkal is nőhet a cafeteriajuttatások nettó értéke az idén tavalyhoz képest. A múlt évben ugyanis tízezer forintnyi nettó értékű béren kívüli juttatás biztosításához a munkáltatónak még kedvező adózás mellett is 12 500 forintot kellett erre szánni, míg az idén ugyanekkora ráfordításból 10 500 forint jut a munkavállalónak. Különösen előnyös a cafeteria a béremelések, jutalmak kifizetésére. Míg ugyanis tízezer forintos ráfordítás bérjellegű kifizetés esetén alig ötezer forintnyi nettó keresetnövekedésben jelenik meg, a cafeteria-rendszerek igénybevételével ez utóbbi összeg 8400,5 forint lehet.
Vagyis a cafeteria az szja-csökkentés ellenére őrzi „versenyelőnyét” a bérkifizetésekkel szemben. Sőt, a 2011. év elején hatályba lépett rendelkezések többsége kedvező irányú módosításokat vezetett be. A jogszabályban rögzített limitekig az általános személyijövedelemadó-teher 25 százalékról 19,04-ra apadt, és a cafeteriaelemek után az idén sem kell semmilyen járulékot fizetni. Adómentes maradt a kockázati élet- és baleset-biztosítás, a lakástámogatás, a számítógép-használat támogatása, és évente maximum 50 ezer forintos értékhatárig az idén új elem az adóterhet nem viselő, sporteseményekre szóló, a munkáltató által biztosított belépő. Elsősorban a vidéken élőknek előrelépés, hogy az idén azonos megítélés alá esik a meleg- és a hidegétkezési utalvány, vagyis mindkét juttatás havi 18 ezer forintig kedvezményes adóteher mellett adható. Ismeretes: a hidegétkezési jegyek tavaly még a jelentős – 97,89 százalékos – adóterhet viselő kategóriába tartoztak. Jó hír az is, hogy az iskolarendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész év elejével visszakerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körébe.
A kultúrautalványok sorsa azonban – úgy tűnik – végleg megpecsételődött: ez a juttatási forma 2010 elején került át a közel százszázalékos adóteher hatálya alá, így az idén már alig-alig fordul elő a cégek kínálatában. Ez évben egyébként a munkabérnek megfelelő adó- és járulékteher hárul erre az elhalóban lévő cafeteriaelemre.
A béren kívüli juttatások világában az idén a Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártya bevezetése az egyik fontos változás. A fokozatosan az üdülési csekk helyébe lépő új cafeteriaelem évi háromszázezer forintos keretösszegig 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett adható, az adóteher tehát valamivel alacsonyabb, mint az üdülési csekkekre rakódó 19,04 százalékos elvonás. Fontos még, hogy az üdülési csekk esetében ez utóbbi, kedvező adómérték csak a minimálbér összegéig – az idén évi 78 ezer forintig – él, e felett már 51,17 százalékos terhelés vonatkozik rá, a Széchenyi Pihenő Kártyánál pedig a háromszázezer forintos keret kimerítése után a béreket illető „szokásos” adó- és járulékmértékek szerint kell leróni a közterheket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ígérete szerint néhány hónap múlva már működőképes lesz a SZÉP Kártya, és az elfogadóhelyek szervezése is gyorsan zajlik majd. Fontos megkötés azonban, hogy a Széchenyi Pihenő Kártyával minden más szolgáltatás csak a szálláshely-szolgáltatással együtt vehető igénybe. Arra is oda kell majd figyelni, hogy a kormányrendelet tanúsága szerint amennyiben nem használjuk fel a kártyán lévő öszszeget a kiadás évét követő év december 31-ig, akkor az elvész.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.