A jövő színei – avagy milyenek lesznek a cégek 2020-ban?

A gazdasági visszaesés több globális céget is térdre kényszerített, míg a közepes és kisebb hazai vállalatok némelyikénél végzetes következményekkel járt. Drasztikus költségcsökkentés következett világszerte, mely alól a HR-funkció és működési területe sem képezett kivételt. A legtöbb vállalat a költségcsökkentést a béreknél kezdte, ami érthető, hisz nagyon sok vállalkozás legnagyobb költsége az, amelyet a munkatársaira költ. A rövid távú „vágás” azonban kockázatokkal jár közép- és hosszú távon, hiszen a jó munkatársak leépítése vagy elvesztése jelentősen aláaknázhatja a vállalat versenyképességét a recesszió végeztével. A válságkezelésben pozitív jel volt, hogy a korábbi tapasztalatokból okulva a vállalatok jelentős része a létszám helyett a béreket mérsékelte (pl. munkaidő-csökkentés útján), ez arra utal, hogy a vállalatvezetők számára egyre fontosabbá válik a tehetséges munkavállalók megtartása. Mindemellett a gyors, rövid távú túlélést biztosító intézkedésekkel nem oldódtak meg a több országot jelentősen érintő, válság előtt felmerülő foglalkoztatási kérdések, mint az idősödő munkaképes generáció, az utánpótlást biztosító fiatalok számának általános csökkenése, a fokozódó mobilitási igény és az a kulturális változás, mely a feltörekvő piacok megnövekedett gazdasági súlyából következik.

Az első időszak sokkja és az üzletmenet viszonylagos rendeződése több vállalatot arra késztetett, hogy működésében és értékrendjében is alapvető változásokat határozzon el és vigyen véghez. Alapvető értékváltást látunk az emberek mint erőforrások megítélésében és kezelésében. A vállalatvezetők többségének figyelme egyre inkább a tehetségek megtalálására és hosszú távú megtartására irányul. Az alábbi gondolatok azt mutatják be, milyenek lesznek a cégek 2020-ban, milyen értékrend lesz számukra fontos, és hogyan kezelik az emberi erőforrást. Ehhez segít az a közelmúltban elvégzett világszintű kutatás, amely a jövő nemzedékének preferenciáit, és ezeknek a válság hatására történt megváltozását vizsgálta. Ennek során potenciális munkavállalókat kérdeztek meg jövőbeli elképzeléseikről és munkához való hozzáállásukról. A felmérést vállalatvezetőkkel készített interjúk egészítették ki. Mindezek, illetve az üzleti modellezés és a lehetséges forgatókönyvek módszerének felhasználásával a következő évtized lehetséges munkahelyei és HR-kihívásai három egymás mellett létező és egymással összekapcsolódó modellel vázolhatók fel, melyek különbözőségét három szín jelöli: zöld, kék és narancs világ.

A „zöld világ” vállalatai a mainál jóval nagyobb társadalmi felelősséggel és transzparenciával folytatják tevékenységüket. Az ilyen vállalatok munkatársai azért választják majd munkahelyüknek a foglalkoztatójukat, mert annak értékrendje, amely meghatározza piaci viselkedését, valamint környezeti és társadalmi felelősségét, megegyezik a személyes értékrendjükkel. Ez az értékrend megjelenik majd a vállalatok költségstruktúrájában (például utazási költségek minimalizálása), javadalmazási politikájában (hosszú távú kiszámíthatóság és biztonság) és HR-tevékenységük minden területén a toborzástól-kiválasztástól a képzésen át a nyugdíj-gondoskodási lehetőségekig.

A „kék világ” a méretről szól. Ezek a vállalatok technológiába, piaci jelenlétbe, erős és strukturált irányításba és nagyon részletes mérőszámrendszerbe invesztálnak. Némelyikük gazdasági súlya meghaladja több ország gazdasági súlyát (ez már ma, 2011-ben is több esetben a realitást jelenti némely óriásvállalat esetében). Kiválóan képzett és messzemenőkig elkötelezett munkavállalóik vannak, akik globális hálózat részeként végzik tevékenységüket. Ezek a vállalatok harcolnak a tehetségekért, mert működési modelljük szerint az iskolától végigkísérik és irányítják egy tehetséges munkatárs karrierjét egészen a felső vezetői szintekig. A „kék világban” nagyon fontos a mérés és a hatékonyság, ezért a HR legnagyobb kihívása az emberi erőforrás hatékonyságához kapcsolódó mérőszámrendszer megalkotása és használata lesz.

A „narancs világ” áll a mai nagyvállalati gondolkodástól a legmesszebb. Ebben a világban a mai outsourcingtrendek hivatalos üzleti modellé válása lesz jellemző. A működés lényege, hogy mikrovállalkozások olyan szervezett hálózata jön létre, mely a technológia segítségével hatalmas ügyfeleket szolgál ki világszinten nagyfokú rugalmassággal. Tulajdonképpen „egy alomból” való kisvállalatok és szabadúszók hálózatáról van szó, akik otthon, a számítógépük előtt ülve a világ másik pontján lévő ügyfeleiket szolgálják ki, és egy virtuális vállalkozási közösségbe tömörülnek. Miről szól itt a HR? Érdekképviseletről, fejlesztésről, háttértámogatásról.

Az, hogy mindez Magyarországon is releváns lesz-e, nem kérdés. A bevezetőben említett foglalkoztatási problémákkal hazánkban is sokan szembesülünk. A hazai multik, kis- és középvállalatok a világgazdaság részei. Minden adott ahhoz, hogy a hazai vezetők és HR-szakemberek is elgondolkozzanak azon, melyik szín fogja jellemezni leginkább az ő világukat. És persze azon, hogy mit tegyenek azért, hogy sikeresen helytálljanak majd 2020-ban.