Ennyivel nőhet a reálkereset

A magyar gazdaság 2011-ben 2,5 százalék körüli ütemben növekszik. Ez jelentős gyorsulás a tavalyi 1,2 százalékhoz képest, s mintegy 0,7 százalékponttal nagyobb az EU várható idei átlagánál. A 2010-hez viszonyított gyorsulás azonban szinte teljes egészében a mezőgazdaságból (az időjárásból) származik, mivel a tavalyi növekedést mintegy 0,5 százalékponttal lehúzta az agrárszektor 15 százalékos visszaesése, miközben idén átlagos időjárás esetén hasonló mértékben emelni fogja a növekedés ütemét.

Régiós összehasonlításban idén várhatóan csak Románia és Szlovénia dinamikája lesz alacsonyabb a magyarnál. A gazdasági növekedés bázisa az agráriumon kívül csak kissé szélesedik. A húzóerő az ipari export marad. A belföldi kereslet visszaesése véget ér, de érdemi bővülés még nem várható. Az építőiparban az idén hatodik évébe lépő visszaesés valószínűleg csak a II. félévben vált minimális növekedésbe. A kereskedelemben az első hónapok stagnálása után némi bővülés valószínű, leginkább az autóértékesítésben és a tartós cikkeknél. A szolgáltató ágazatok csak nagyon szerényen fejlődnek.

A belföldi beruházási és fogyasztói kereslet alig emelkedik. Az adóváltozások összességében növelik a vállalatok költségeit, a fogyasztóknál pedig az alsó- és középrétegek vásárlóereje nem, vagy alig nő, gyakran kifejezetten csökken. Az államháztartásban bejelentett 250 milliárd forintos zárolás ugyancsak csökkenti a belső keresletet.

A reálkeresetek összességében 2 százalék körül, a versenyszférában 2,5 százalékkal, a közszférában körülbelül 1 százalékkal nőnek. A szürke jövedelmek arányának növekedését valószínűsíti az elvárt bér megszűnése, az alacsony jövedelműek foglalkoztatásának költségesebbé válása és a magán-nyugdíjpénztárak ellehetetlenítése. Végeredményben a lakosság reáljövedelme (a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetésével együtt) 2 százalék körüli mértékben emelkedik.

A jövedelmi differenciálódás fokozódik. A háztartások vásárolt fogyasztása csak 1,5 százalékkal nő. Egyrészt a hiteltörlesztési terhek magasak, s a bizonytalan jövő is tartalékképzésre ösztönöz. Másrészt a hitelfelvételi szándék és lehetőség egyaránt korlátozott.