Orbán: "Én rántottam ki Magyarországot a szakadék széléről"

Orbán Viktor berlini látogatása kapcsán az osztrák állami televízió arról számolt be, hogy a magyar miniszterelnök visszautasítja a kormány politikáját ért kritikát.

Orbán, az Angela Merkel német kancellárral történt találkozója után kijelentette, hogy az Európai Unió nem avatkozhat be egy ország belpolitikájába. Orbán Viktor azt is visszautasítja, hogy az újonnan elfogadott alaptörvény egyes elemi ellentétesek lennének az uniós alapelvekkel, de kritikusan beszélt a Moody’s magyar gazdaságot érintő figyelmeztetésiről is. A miniszterelnök szerint ugyanis a vállalatok 16 százalékos társasági adója igencsak kedvező, amely a gazdaság motorja lesz.

Az Euraktiv német kiadása ugyanakkor éppen Orbán Viktor éles fordulatot vett retorikáját emelte ki. A miniszterelnök kijelentésein ugyanis nem lehet fogózót találni. Az Euraktiv újságírói szerint a találkozót követő sajtótájékoztatón többen meglepődtek, mennyire óvatosan fogalmaz, a miniszterelnök nem győzte dicsérni a német befektetőket, akikkel elmondása szerint a magyar munkavállalók teljes mértékben elégedettek. Németországi látogatását Orbán Viktor Frankfurtban folytatta, ahol ismét a Deutsche Bank által rendezett fórumon nagyvállalatok képviselőivel találkozik. Az Euraktiv szerint igazán nagy kérdés az, hogy ez ugyanaz a miniszterelnök-e, mint aki Magyarországon fáradhatatlanul ágált a külpolitikai kritika ellen.

Merkel és Orbán közös sajtótájékoztatóján kifejezetten kerülték a kényes kérdéseket, úgy, mint a médiatörvény, amelynek felvetését még újságírói kérdésekre válaszolva sem kívánták feszegetni, csakúgy, mint a gyöngyöspatai romákat ért atrocitásokat. Az Euraktiv ugyanakkor megjegyzi, hogy a német és magyar kormányfő találkozóját meglehetősen csekély érdeklődés fogadta. 

Az Euraktiv szerint Orbán Viktor úgy nyilatkozott, ő rántotta vissza az országot a szakadék széléről. A 2008-as válság után egy összeomlott, korrupcióval tarkított nemzetgazdaságot örökölt a kormány, amelyben nemcsak a lakosság veszítette el a bizalmát, hanem külföld is.

A Financial Times Deutschland szintén arról számolt be, hogy a magyar miniszterelnököt mindenütt a külföldtől való eltávolodással és az unióval történő szembemeneteléssel vádolják, Németországban mégis szívélyesen fogadták.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) írója Georg Paul Hefty Kimondatlan kultúrharc című cikkében megjegyezte, hogy a magyar kormány - miután az ország tölti be az unió elnöki tisztét - több mint négy hónapja törekszik arra, hogy ezt a valamennyi új uniós tagállam számára különleges érettségi vizsgát fényesen teljesítse. Több mint négy hónapja törekszik ugyanakkor egy "széles bírálói szövetség" arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnökről, a Fidesz elnökéről leszedje a keresztvizet.

Az egy évvel ezelőtt megválasztott Orbán-kormány a legerősebb kritikát a liberálisoktól és a baloldaltól kapja - írta Hefty. Talán szószólóik még nem tudták megemészteni a közös kormányhatalom elvesztését. A választók túlnyomó többsége Orbán pártszövetsége mellett döntött, amely tagja az Európai Néppártnak. Azóta a nyugat-európai baloldali, zöld és liberális "spektrum" - mindenekelőtt az Európai Parlamentben - rohamot indított Orbán ellen - fogalmazott Hefty.

A cikk szerzője idézi a Németországban élő Dalos György írót, aki Orbánt "nemzeti patriótának" nevezte, és ebben látja az okát annak, hogy "rossz Magyarország külföldi megítélése". Orbán ugyanakkor úgy véli, hogy a kötelező "európai patriotizmus" mellett a "nemzeti patriotizmus" nem hiba, és azon a véleményen van: az ország tekintélyének maguk a bírálók okoznak károkat. A FAZ szerint nem is a médiatörvény, hanem az újonnan elfogadott alaptörvény okozta vita mutatja, hogy miről is van szó. Többen vitatják ugyanis az Istenre való hivatkozást, a család preferált életformaként történő kiemelését, valamint az államnemzet és kultúrnemzet hangsúlyozását.

A FAZ szerint Orbán célja, hogy ebben a kimondatlan kultúrharcban állást foglaljon. Az író szerint ugyanakkor Orbán sikerét vagy bukását nem az alkotmány, s nem is a médiatörvény fogja eldönteni, hanem az, hogy sikerült-e az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét stabilizálni. Hiszen manapság sokkal inkább a gazdasági siker határozza meg egy kormány elfogadottságát. S az, hogy Orbán elfogadása nagyban függ az alkotmányban rögzített adósságféktől semmint az alkotmány vitatott preambulumától.

A liberális Süddeutsche Zeitung Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Michael Frank Lemondás a móresre tanításról című írásában emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök és kormánya előbb sok külföldi bírálatot kapott az új médiatörvény miatt, majd az új alkotmány miatt érték bírálatok. A tudósító szerint ez utóbbit még az ENSZ főtitkára is elég fontos témának találta ahhoz, hogy "a kis országot móresre tanítsa". A budapesti reagálásokból ugyanakkor az volt kiolvasható, hogy a magyar kormányt ennek kapcsán mindenekelőtt a külföld beavatkozása bosszantotta fel.

A magyar miniszterelnök számára ilyen körülmények között "szép váltást" kellett hogy jelentsen az, hogy Berlinben egy olyan kancellár fogadta őt, aki - úgy tűnt - semmit nem tud a dolgokról. Merkel a sajtó előtt a jó gazdasági kapcsolatokat hangsúlyozta, a kritikus témákat nyilvánvalóan megkerülte.