Az atomenergia ellenségei még jó ideig nem örülhetnek

A jelenlegi állapot szerint a fukusimai katasztrófa ellenére sem fogja követni Németország legkésőbb 2022-ig végrehajtandó atomstopját a többi gazdasági nagyhatalom – legalábbis erre lehet következtetni a japán tragédia és a berlini döntés bejelentése után napvilágot látott kormánynyilatkozatokból.

Nicolas Sarkozy francia elnök például már március közepén világossá tette: bár minden nukleáris létesítményüket felülvizsgálják, Németországtól eltérően nem fogják újragondolni energiapolitikájukat, az atomerőművek bezárása pedig elképzelhetetlen. Hasonló hangnemben nyilatkozott a vasárnap éjjel megszületett német döntést követően Éric Besson francia ipari miniszter is, aki szerint Berlin a jövőben még inkább függ majd a fosszilis energiáktól és az importtól, így az energiaellátás még drágább és szennyezőbb lesz. Hozzátette azt is, hogy a német háztartások kétszer annyit fizetnek az áramért, mint a nagyrészt atomenergiára támaszkodó franciák - írta a Guardian. Párizs Európa atomnagyhatalmának számít: az országban összesen 58 atomreaktor működik, amelyek a teljes energiaigény háromnegyedét fedezik.

Nem akar kiszállni az atomenergiából a brit kormány sem, sőt, az Independent szerint továbbra is kitart atomerőmű-építési programja mellett azzal a feltétellel, hogy azt teljes egészében magántőkéből kell finanszírozni. A program összesen nyolc új generációs erőmű építését tűzi ki célul Angliában és Walesben, az elsőt 2018-ban helyeznék üzembe. Európában – a franciák után, de a 17 atomerőművel rendelkező Németországot megelőzve – Nagy-Britannia üzemelteti a legtöbb reaktort, szám szerint 19-et, amelyek az ország energiaellátásának csaknem ötödét biztosítják.

A világ legambiciózusabb atomenergia-programját magáénak tudó Kína sem adta fel fejlesztési terveit. Bár a kormány a fukusimai katasztrófa után felfüggesztette az új atomerőművek építésének engedélyeztetését, és biztonsági felülvizsgálatot rendelt el a már működőknél, összességében továbbra sem változtatott azon a terven, miszerint 2020-ra az ország energiaigényének öt százalékát kell nukleáris energiával lefedni a mostani 1,9 százalékkal szemben. A pillanatnyilag 13 atomerőmű-létesítményt működtető távol-keleti ország még tavaly döntött arról, hogy 34 új nukleáris projektet indít el a következő években.

Nem hajlandó lemondani atomprogramjáról az Egyesült Államok sem. Igaz, a fejlesztések tempóját azért visszafogták a tengerentúlon: a Financial Times úgy tudja, valószínűleg csak négy új erőmű építése kap zöld utat belátható időn belül. Összehasonlításul: a korábbi tervek alapján nyolc új létesítményt kellett volna üzembe helyezni 2020-ig. Igaz, a lassítás elsősorban nem biztonsági okokra vezethető vissza, hanem arra, hogy a földgáz számukra már olcsóbb megoldásnak tűnik az atomerőművek építésénél. Az Egyesült Államokban jelenleg 104 reaktor üzemel, amelyek az ország energiaigényének ötödét fedezik.

Kitart atomprogramja mellett Moszkva is, sőt, szakértők szerint még fel is gyorsítaná azt annak érdekében, hogy minél előbb modern erőművekkel helyettesítse a régieket. Oroszország jelenleg 31 reaktort üzemeltet, amelyek az energiaigény 16 százalékát biztosítják. Korábbi tervek szerint 2015-ben már negyven reaktor „zakatolna” az oroszoknál, az áramellátás huszonöt százalékát biztosítva.

Érdekesség, hogy még a fukusimai katasztrófát saját bőrén érző japán kormány is úgy nyilatkozott: a nukleáris energia továbbra is az energiaellátás egyik pillére lesz, az ideiglenesen bezárt atomerőműveket pedig újra kell indítani. Igaz, a szigetország azt a korábbi tervet elvetette, hogy a jelenlegi harmincról ötven százalékra növelje az atom szerepét az energiaellátásban.

A G8-ak közül mindössze a már mintegy húsz éve atommentes Olaszország táncolt vissza – legalábbis ideiglenesen – terveitől: a fukusimai katasztrófa után a kormány úgy döntött, hogy egy évre jegeli a nukleáris energia újbóli bevezetéséről szóló terveit. A német kormányéhoz részben hasonló utat csak Svájc tervez bejárni, ahol törölték az új létesítmények építésére vonatkozó terveket, a jelenleg működő öt reaktort pedig bezárnák. Erre azonban sokkal több időt adtak, mint a németek, hiszen a kormány tervei szerint az erőműveket csak 2034-ig kell leállítani. A sors fura fintora, hogy három létesítmény a német határ közelében fekszik, azaz a németek egy része még 2022 után sem tud majd abszolút „atommentes” zónában élni.