Nem szólna bele az állam a benzinárba

– Milyen mozgástere van Magyarországnak a 2015-ben lejáró, hosszú távú gázimportszerződés meghosszabbítása kapcsán?

– Az Európai Unióban Magyarország szerzi be a második legmagasabb áron a gázt. Kedvezőbb feltételek csak a beszerzési források és a gázinfrastruktúra diverzifikálásával teremthetők. Előbb bővíteni kell a HAG határkeresztező vezeték kapacitását, és meg kell építeni a szlovák–magyar összeköttetést, hogy hozzáférjünk a Horvátországban és a Lengyelországban építendő LNG-terminálok, valamint a nyugati spotpiacok és a lengyel nem hagyományos termelés gázforrásához. Napirenden vannak a nagy interkontinentális vezetékberuházások is.

– A válság elmúltával drágulhat a spotpiaci gáz, a HAG megnövelt kapacitásai kihasználatlanokká válhatnak.

– Ha nem teremtünk alternatívát, árbefolyásoló verseny sem lesz a források között. Egyelőre jelentős az érdeklődés a HAG kapacitásai iránt.

– Az országnak előbb-utóbb választania kell, melyik nagy tranzitvezetéket építi meg.

– Kedvező geopolitikai helyzetünk és kiváló gázinfrastruktúránk alapján jók az adottságaink, hogy tranzitországgá váljunk, erre is törekszünk. Ezért érdekeltek vagyunk abban, hogy legalább az egyik nagy vezeték megépüljön és Magyarországon haladjon keresztül. A beruházási döntés azonban azon múlik, hogy a piaci szereplők hosszú távú szerződésekkel kellő mértékben lekötik-e ezeknek a csöveknek a kapacitásait. Ráhatásunk inkább a Déli Áramlatra és a Nabuccónál kisebb AGRI projektre van, de Fellegi miniszter úr a jövő héten aláírja Magyarország kötelezettségvállalását a Nabucco projektben.

– Szakértők szerint ellátási kockázatot jelent, hogy egyszerre vagyunk nettó áramimportőrök és jelentős tranzitot bonyolító ország. Lesz e téren változás?

– Áramban korántsem vagyunk olyan kiszolgáltatottak, mint gázban, vannak határkeresztező kapacitásaink, épp a múlt nyáron adtuk át a Pécs–Ernestinovo vezetéket. A szomszédos országokkal könynyen kisegíthetjük egymást, közös kiszolgáltatottságunk miatt épp most formálódik az együttműködésünk. A horvátországi rendszerirányítóval már megállapodtunk, és hamarosan a szlovákiaival is megállapodunk hálózataink üzemeltetésének és kiszabályozásának összehangolásában. Ésszerű lenne, ha verseny helyett az atomerőműveink is összehangolhatnák a működésüket, többlettermelésüket pedig kedvező feltételekkel, az európai piac igényeit figyelembe véve értékesítenék. Arra törekszünk, hogy nemzeti energetikai vállalataink a szomszédos országokban is – kölcsönös együttműködésre alapozva – meghatározó szerepet játszhassanak.

– Egyesek szerint célszerűbb mielőbb megépíteni az új paksi blokkokat, hogy javítsuk az árampiaci pozíciónkat, mások szerint jobb kivárni, amíg olcsóbbá válnak e beruházások, és letisztulnak az új technológiák is.

– A kormány már lassított, mert meg kívánja várni a fukusimai tapasztalok kiértékelését. Szeptember végére zárul le a Pakson indult stresszteszt, amelynek még az idén elkészül a részletes kiértékelése is. Az Országgyűlés a napokban kezdi meg az atomtörvény módosításának vitáját, s még a nyári szünet előtt le is zárja. E törvény határozza majd meg a paksi üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos feladatok ütemezését.

– Sikeres a HUPX. Célszerű beengedni a tőzsdecégbe befektetőket?

– Jó döntés volt a HUPX megalapítása. Az év első negyedében háromszor akkora volt a napi forgalma, mint a tavalyi átlag, mintegy tízcéges induló tagsága mostanra huszonhatra nőtt, és még tovább erősödhet, ha határidős termékeket is kínál. Nincs napirenden akár kisebbségi tulajdonos bevonása sem. A hoszszú távú energiabiztonságot szem előtt tartva a kormány a rendelkezésére álló eszközökkel egyébként is igyekszik kordában tartani a külföldi cégek magyar stratégiai vállalatokban történő befolyás-, illetve tulajdonszerzését.

– Hol szabható meg ez a határ az orosz és más külföldi cégek számára?

– Nincs baj, amíg a nemzeti érdekek kölcsönösen érvényesíthetők. Nemzeti stratégiai társaság nem kerülhet alárendelt helyzetbe. Sajnos az elmúlt másfél évtizedben mégis volt ilyenre példa. A magyar állam eszköztelenné vált, csökkent a szabályozó szerepe, ezt most helyre kell állítani. Növelni kell a nemzeti tulajdon arányát is. Ez nem jelent az adott vállalatokban való kizárólagosságot, azt viszont igen, hogy piaci körülmények között rálátunk a tevékenységükre és a tulajdoni hányadunk erejéig befolyásunk is van a működésükre. Ez a villamosenergia-szektorban megvan, de a gázellátásban a 2000-es évek elején elveszett. Az állam a Molban való megjelenésével rálát a társaság szénhidrogén-infrastruktúrájára is. Szerepvállalása hasznos lehet, amikor például stratégiai fontosságú kérdésekben a partnerek nem mutatnak kellő együttműködési készséget.

– Mondana erre példát?

– Az FGSZ már előbbre is tarthatna az észak–déli vezetéki kapcsolatok létrehozásában.

– Nem lehetett, a kereskedők nem kötötték le a vezeték kapacitásainak elvárt hányadát.

– Éppen itt lépne be az állami energiapolitika. A finanszírozást nem lenne szabad egyetlen forrásra leszűkíteni, jelen esetben például a kapacitást lekötő vállalatok pénze mellett számolni lehet az uniós támogatás, a gázárakban megjelenő fogyasztói hozzájárulás és a tulajdonos osztalékából e célra fordított összeg olyan, optimális mixével, amellyel minden szereplőre elviselhető teher jut.

– Szeretné-e növelni az állam a Molban szerzett, 10 százalékos szavazati hányadát?

– Nincs napirenden. Konszolidált és korrekt az együttműködés a társaság és a mindenkori kormány között, e kapcsolat az elmúlt egy évben tovább javult. Tiszteletben tartjuk a Mol vezetésének sikeres üzleti tevékenységét, és a társaságot segíteni kívánjuk az általa meghatározott, a régiós szerep növelésére irányuló stratégia megvalósításában.

– Az üzemanyagárakba beleszólna az állam?

– Tulajdonosként nem. Az áram-, távhő- és gázárak szinten tartását sem így, hanem szabályozóként értük el. A benzinárak befolyásolásának módszertana független a tulajdontól.

– Az állam szándékai ismertek voltak, de vajon a Mol vezetése is kérte a kormány segítségét, hogy megszabadulhasson a Szurguttól?

– A kormányközi tárgyalások tényéből nem csináltunk titkot, azokról a Mol menedzsmentje ugyanúgy tudhatott, mint bárki, aki nyomon követte a magyar–orosz kapcsolatok alakulásáról szóló híreket.

– Az állami tulajdonlásnak hátrányai is vannak.

– Kétségtelen, de legalább ennyire igaz, hogy a kormányzatnak nagyobb rálátása lesz a piaci folyamatokra, jobb szabályozási környezetet teremthet, és ezen keresztül a piaci szereplők mozgásterét is javíthatja.

– A bősi vízi erőmű ellen mi szól, azon túl, hogy politikai tabu téma?

– A kérdés nincs napirenden, az energiastratégia szerint a gyors folyású vizek mellékfolyóin támogatandó a törpe vízi erőművek és az átfolyásos turbinák telepítése. Vas megyében épp most folyik uniós és hazai társfinanszírozással egy ilyen beruházás, hasonló lesz Pornóapátiban, és hamarosan a meglévő békésszentandrási duzzasztó mellé is telepítenek egy-két megawattos egységet. Ezeknek a helyi energiaellátásban is szerepük lehet.

– Mely hazai iparágak fejlesztését ösztönzi az energiastratégia?

– A nagy hatásfokú kazánok kifejlesztése mellett előrelépés történhet az egyébként meglévő fotovoltaikus és az okos méréshez kapcsolódó fejlesztésekben. Tatabányán például az osztrák Becom épp most bővíti okosmérő-gyártását. Fontos a hazai energetikaigép-gyártás szempontjából a GE veresegyházi, továbbá a Bosch és az Excel Csepel tevékenysége, a meglévő alapokon pedig újraéledhet a hazai busz-, villamos- és villanymozdonygyártás.

– Mikor készül el a kapcsolt termelőkre vonatkozó új szabályozás?

– Már elkészült, az energiastratégiával egy időben szeretnénk a kormány elé terjeszteni. Ezt követően küldhetjük előzetes uniós jóváhagyásra. A kapcsolt termeléssel előállított áram piaci áron történő átvételére önálló mérlegkör létrehozására teszünk javaslatot. A fűtési idény kezdetétől pedig ideiglenesen bevezetjük a hőoldali támogatást. A szakma által szorgalmazott kapcsoltbizonyítvány ilyen rövid idő alatt nem készíthető elő, intézményrendszere nem hozható létre. Így azt csak az átmeneti idő után tudjuk bevezetni.

Az ELTE-n terület- és településfejlesztőként, illetve szociológusként végzett, a DATE-n települési szakmérnökként.

1990 óta Tatabánya polgármestere. Politikai pályafutását 1989-ben, az SZDSZ-ben kezdte, Fideszbe 2004-ben lépett be.

A sport-, a kulturális és a társadalmi élet különböző szegmenseiben aktív, számos egyesület elnökségi tagja vagyelnöke, illetve alapítvány kuratóriumi tagja vagy elnöke. Nős, öt gyermeke van.

Az ELTE-n terület- és településfejlesztőként, illetve szociológusként végzett, a DATE-n települési szakmérnökként.

1990 óta Tatabánya polgármestere. Politikai pályafutását 1989-ben, az SZDSZ-ben kezdte, Fideszbe 2004-ben lépett be.

A sport-, a kulturális és a társadalmi élet különböző szegmenseiben aktív, számos egyesület elnökségi tagja vagyelnöke, illetve alapítvány kuratóriumi tagja vagy elnöke. Nős, öt gyermeke van. -->