A svájci frank tombolása mindent tönkretehet

A kiskereskedelmi forgalom májusban 0,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest a KSH jelentése szerint, miközben a Bloomberg által megkérdezett elemzők mediánvéleménye alapján 0,4 százalékos csökkenésre lehetett számítani, és a közgazdászok becslésének átlaga stagnálást vetített előre. Ehhez képest a kiskereskedelmi forgalom növekedése pozitív meglepetés.

A kedvező májusi adattal kiegészítve, az év első öt hónapjában lényegében stagnált a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, vagyis fordulatról egyelőre nem beszélhetünk.

Májusban a svájci frank árfolyama korábban is tapasztalt szinteken (210-220 forint) mozgott, igaz, emelkedett az előző hónaphoz képest. Ami a kilátásokat illeti, a frankhitelesekre júniusban és júliusban még nagyobb terhet hárul, ugyanis az alpesi deviza tovább tombolt, és történelmi csúcsra erősödött 238 forint felett; ez jelentős nyomást helyezhet a fogyasztásra is.

Nagy kérdés, ezt tudja-e ellensúlyozni a kormány adócsökkentése, amely a korábbi hónapokban nem fejtette ki gazdaságösztönző hatását.

Többen a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésétől várják a fogyasztás emelkedését, azonban ki kell emelni, ez csak egyszeri tétel lesz, és nem is biztos, hogy a pénz nagy részét elköltik majd.

Mint ismert, az alacsonyabb jövedelműek nem jártak jól az idei adómódosításokkal, és a háztartások a jövő évben érvényesülő kormányzati csomagra, a Széll Kálmán-tervre, illetve további adómódosításokra készülhetnek fel takarékoskodással.

A fogyasztói bizalmi index alakulása azt mutatja, a háztartások egyre kedvezőtlenebbül látják a gazdaság, illetve saját jövedelmi helyzetüket, amely továbbra is a fogyasztási kiadások visszafogására ösztönözhet egyes háztartásokat.

Milyennek látják az elemzők a májusi adatot?

„Az élelmiszerüzletek forgalma gyakorlatilag stagnált, a növekedést az iparcikk, ruházati, könyv, gyógyszer, valamint illatszer eladások vezették, azonban az egy évvel korábbi alacsony bázis is hozzájárulhatott a szerény növekedéshez” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője.

A közgazdász kiemeli, a vártnál kedvezőbb májusi adat – és a vártnál kedvezőbb reálbér alakulás - ellenére nem várnak gyorsulást a következő hónapokban, mivel az erős svájci frank és a romló fogyasztói bizalom erősen korlátozza a fogyasztás növekedését. „Így a következő hónapokban fél százalékos csökkenés és növekedés között ingadozhat a forgalom alakulása, az év utolsó hónapjaiban azonban bázishatások miatt a növekedés már elérheti az igen szerény 1 százalékot” – írja Suppan.

„Összességében a februártól áprilisig terjedő időszak gyenge adatait tudja csak valamennyire egyensúlyozni a májusi adat. A júniusi forgalmi adatok vélhetően gyengék lesznek, hiszen a svájci frank erősödése miatt a törlesztőrészletek növekedésével az elkölthető jövedelme is csökken a háztartásoknak” – véli Árokszállási Zoltán.

Az Erste bank közgazdásza szerint az augusztus-szeptemberi hónapokban azonban akár emelkedést is regisztrálhatunk, amit a reálhozamok kifizetése okozhat. Azonban ennek mértéke kérdéses lehet, hiszen lehetséges, hogy sok háztartás a hitelek törlesztésére, illetve megtakarításai növelésére fogja használni az így megkapott pénzt. Összességében idény enyhe, 1-1,5 százalékos kiskereskedelmi forgalom bővülésre lehet számítani.

„Ezek a számok lehetnek az első jelei annak, hogy végre megindult az adócsökkentések miatt várt fogyasztásnövekedés, bár egyelőre óvatosság indokolt, mert a növekedés – és a pozitív meglepetés – nem volt jelentős, így érdemes még a következő néhány hónap adatát is megvárni” – írja Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint a reálhozam kifizetést nagyrészt megtakarítják a háztartások, és a fogyasztás csak lassan kap erőre, mivel a munkanélküliség továbbra is magas, a gazdasági kilátások nem javulnak, és a svájci frank erősödése komolyan emeli a devizahitelesek adósságterhét.

„Megjegyzendő, alapesetben azzal számolunk, hogy az első félév stagnálását követően a II. félévben 2-3 százalékos mértékre gyorsul a kiskereskedelem növekedése (ez éves szinten 1-1,5 százalékos átlagos növekedést jelentene), így a kockázatok egyelőre lefelé mutatnak, vagyis még ezt a visszafogott prognózist is csökkentenünk kell, ha a következő hónapokban nem következik be a várt gyorsulás” – emeli ki Kondrát.