Erőművi „határviták”

Erősen megosztja a hazai energetikai és döntéshozói szakmát, hogy szüksége van-e Magyarországnak szivattyús-tározós vízi erőműre, s ha igen, akkor ki, mikor és hol építse meg? Az aggályokat környezetvédelmi és gazdaságossági aggályok szülik. Olyan olyan erőműről van ugyanis szó, amelynek a magasan lévő – például egy hegy e célra elrekesztett völgyében kialakított – tározójába pumpálják fel az alsó tározó vizét a fölöslegben mutatkozó villamos energia felhasználásával, amikor pedig áramra van szükség, a vizet egy vízturbinán keresztül leeresztik az alsó tározóba. Mindazonáltal tőlünk nyugatabbra e mesterséges tavakat számos esetben illesztették sikerrel a tájba, és alakítottak ki körülöttük idegenforgalmi központot.

Egy most napvilágot látott, tehát a legfrissebb műszaki és gazdaságossági szempontokkal dolgozó tanulmány szerint a hazai villamosenergia-rendszer egyre költségesebb szabályozása sürgetővé teszi valamely „gyors reagálású, flexibilis” eszköz igénybevételét. Ilyen eszköz – nemzetközi és európai példák alapján – a legnagyobb hatékonysággal egy szivattyús-tározós erőmű lehet. A helyzetértékelés készítője, Szeredi István szerint egy kilowattonként legfeljebb 950 euróból létrehozható erőmű építésébe célszerű belefogni, a legkisebb kockázatú helyszíneknek pedig a Dunakanyarban és a Zemplénben lévők ítélhetők. (Korábbi adatok szerint legalább 300 megawattos erőművet érdemes létesíteni, vagyis felső határként 285 millió euróba kerülne a beruházás.)

Külföldi helyszínek mellett „nem szólnak számottevő érvek”. Szeredi Istvánnak a GKI Energiapolitikai füzetek sorozatában megjelent írása szerint az erőmű szolgáltatásaira a piac igényt tartana, a beruházást pedig leginkább piaci alapon érdemes megvalósítani.

Megállapításai azért különösen érdekesek, mert Magyarország parlamenti elfogadásra váró energiastratégiája 2030-ig nem is tervez szivattyús-tározós erőművet. Ilyenre leghamarabb akkor lesz szükség, ha megépülnek a meglévő paksi atomerőművi blokkokat kiváltó új egységek. Ezek ugyanis néhány évig esetleg párhuzamosan működnének az általuk kiváltandókkal, vagyis ezekben az években jelentős mennyiségű többletáram keletkezik az országban. Az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés szabályozásához is szükség lehet tározós erőműre.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.