Törölhetik a dunai projektet

Nem valósítják meg a Duna hajózhatóságának fejlesztését szolgáló, uniós finanszírozású projektet – legalábbis ez derül ki az uniós programokat kezelő operatív programok módosítási tervezetéből, amelynek a társadalmi véleményeztetése a héten zárult le. A kormány már csak végső jóváhagyásra váró tervei szerint a dunai projektre a 2007-2013-s uniós költségvetési időszakban elkülönített 20,7 milliárd forintos EU-forrást kerékpárút-fejlesztésre csoportosítják át. A közlekedési operatív program módosítását még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, ám a brüsszeli áldás várhatóan hónapok múlva megszületik.

A törölt dunai projekt célja eredetileg az lett volna, hogy az év nagy részében hajózható szállítási útvonalat hozzanak létre a folyón. Ennek keretében a Duna Szob és déli országhatár része között 31 helyen végeztek volna kisebb mederkorrekciót a hajózhatóság javítása érdekében. A Szob feletti határszakasz szűk keresztmetszeteinek felszámolása azért nem szerepelt a tervben, mert ahhoz Szlovákiával is meg kellene egyezni.

„A gázlókat, hajóútszűkületeket felszámoló beavatkozás elmaradásával Magyarország nem teljesítené a Duna hajózhatóságával kapcsolatos uniós követelményt” – mondta el lapunknak Sass Jenő, a projekt tervezésével megbízott konzorcium vezetőjének, a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Nonprofit Kft. szakági főmérnöke. Az uniós előírás szerint 2014-re az országnak biztosítani kellene, hogy a nemzetközi hajózásban szokványos, 2,5 méter merülésű hajók a nemzetközi egyezményekben előírtaknak megfelelően évi 300-310 napon akadálymentesen közlekedhessenek. A Duna jelenlegi adottságai mellett ugyanis a hajók az év felében, harmadában csak merülési korlátozással tudnak közlekedni. „A nemzetközi dunai vízi út felén található magyar szakaszt így egy forgalmas autópálya azon központi részéhez lehet hasonlítani, ahol csak egy sávban lehet közlekedni” – érzékeltette a jelenlegi helyzetet a folyami teherszállítás szempontjából Sass Jenő. A vízügyi szakember egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt törlése miatt Magyarországnak vissza kellene fizetnie a környezeti hatásvizsgálatra és vízjogi létesítési engedélyezési tervek elkészítésére kapott négymillió eurós (mintegy 1,2 milliárd forintnyi) uniós támogatást.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.