Öt napot adott nekünk az EU

Mindössze öt napot adott az Európai Bizottság a magyar kormánynak arra, hogy magyarázatot adjon az alkotmánnyal kapcsolatos brüsszeli aggályokra. A BruxInfo értesülései szerint Viviane Reding alapvető jogi EU-biztos hétfőn levelet küldött a kabinetnek, benne egy sor kérdéssel, és a politikus a levélben jelezte is, hogy péntekig várja Budapest válaszát.

A BruxInfo birtokába került levélből kiderül, Brüsszel azt kéri a kormánytól, hogy addig ne is léptesse hatályba az aggályos intézkedéseket, amíg nem tudja tisztázni, hogy azok összhangban vannak-e az uniós előírásokkal-

A Bizottság felidézi, hogy a magyar alkotmány uniós vizsgálatát annak függvényében kezdte el a testület, hogy a gyakorlatban hogyan zajlik majd az alaptörvény, és az ehhez kapcsolódó törvények végrehajtása. Viviane Reding szerint a közelmúltbéli reformintézkedések súlyos aggodalmakra adnak okot.

Az Európai Bizottság nem érti, hogy a kabinet miért akarja leszállítani a bírók nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 70-ről a mindenkori öregségi korhatárig, ami a hatályban lévő törvények szerint most 62 év. Bizottsági források szerint az alkotmányba is foglalt rendelkezésnek nincs értelme, ezért magyarázatot várnak a kormánytól, hogy mindez miért fontos.

A levélben foglalt konkrét kérdések: miért szállítja le a kormány a bírók nyugdíjkorhatárát? Hogyan illeszkedik ez a közfinanszírozás rendbetételének általános uniós követelményébe? Miért csak a bírókra vonatkozik a 70 éves nyugdíjkorhatár csökkentése? Próbálta-e a kormány valahogy kártalanítani a bírókat, akik így jelentős bérkiesést szenvednek el?

A kabinet értelmezése szerint 2012-től már nyugdíjba kell menniük a 62. évüket betöltő bíróknak, de a korhatár 2020-ig 65-re emelkedik majd. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a BruxInfo kérdésére elmondta, azért van szükség az alacsonyabb korhatárra, mert a bírók közhatalmat gyakorolnak. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az érintetteket nem kényszeríti senki nyugdíjba, pusztán bíróként nem dolgozhatnak tovább, jogi tanácsosként, vagy egyéb más jogi poszton továbbra is vállalhatnak munkát.

Az alkotmányos rendelkezés ellen maguk a bírók is tiltakoztak, elmondásuk szerint így jövőre egycsapásra mintegy 150 bírónak kellene nyugdíjba vonulnia, ami a magyar bírói kar 10%-át teszi ki. Szerintük ezzel komolyan veszélybe kerülne a magyar igazságszolgáltatás működése.

Navracsics Tibor azt mondta, Viviane Reding kedd este afelől érdeklődött, hogy diszkriminatív-e a rendelkezés. A miniszter szerint a nemleges válasza megnyugtatta az EU-biztost.

A Bruxinfo úgy tudja, Brüsszel figyelmét nem is a magyar, hanem a finn legfelsőbb bíróság keltette fel, amely néhány hónapja levelet írt a Bizottságnak, kérvén, hogy vizsgálja ki, hogy mi történik Magyarországon.
 
Aggódik az Európai Bizottság az adatvédelmi biztosi intézmény átalakítása miatt is. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság január 1-jei felállásával automatikusan megszűnik az adatvédelmi biztos hivatala, Brüsszel viszont aggodalmasnak látja, hogy Jóri András adatvédelmi ombudsman így nem tudja kitölteni a korábban kapott hatéves mandátumát.

A testület szerint az is aggályos, hogy az új hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi majd ki, pedig „a hatályban lévő uniós adatvédelmi irányelv, és az Alapvető Jogi Charta szerint az adatvédelmi felügyeletnek teljes függetlenségben kell működnie” – olvasható a levélben.

A Bizottság ez esetben is tudni szeretné a változtatás okait, hogy miért nem hoz a kormány átmeneti döntéseket, amely alapján 2014-ig kitölthetné az ombudsman a mandátumát, és hogy milyen garanciák biztosítják majd az új hatóság függetlenségét.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter ezzel összefüggésben azt mondta, az új adatvédelmi hatóság a Gazdasági Versenyhivatal mintájára készült, és szerinte annak sem kérdőjelezte meg senki a függetlenségét. Navracsics Tibor szerint sem a GVH, sem az új adatvédelmi felügyelet nem lesz alárendeltje a napi politikának, és hozzátette, hogy a kedd este adott szóbeli válaszai szemlátomást megnyugtatták Viviane Redinget.

A levél szerint az Európai Bizottságnak komoly problémái vannak a Legfelsőbb Bíróság átalakításával is. Bár a testület tisztában van azzal, hogy az LB Kúriává alakítása önmagában nem ütközik jogszabályokba, de szerinte nem világos, hogy mindez milyen következményekkel járhat. A Bizottság azt kérdezi, hogy pontosan mi lesz a Kúria feladata, és milyen jogköre lesz az új szervezet elnökének összehasonlítva a Legfelsőbb Bírósággal és annak vezetőjével?; mi történik majd a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi bíráival?; miért nem töltheti ki az LB elnöke az alkotmányban meghatározott mandátumát?

Az Európai Bizottság emellett garanciákat kér a levelében a szintén újonnan felálló Országos Bírósági Hivatal függetlenségével kapcsolatban is, és Viviane Reding utal arra, hogy egyelőre ezek a garanciák nem tűnnek elégségesnek.

Az alapvető jogokért felelős EU-biztos későbbi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy elküldte a levelet, és péntekig várja a választ a felvetett kérdésekre.